eur:
411.22
usd:
392.01
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Besokalltak a németek, menesztenék a Scholz-kormányt

2021 decemberében lépett hivatalba az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti német kormány. Másfél év sem telt el, a felmérések mégis arról tanúskodnak, hogy a németek többségének elege van a koalícióból.

Az RTL, a ntv televízió, valamint az Insa intézet által végzett felmérés kisebb szenzációként hatott. A Die Welt és a Bild beszámolója szerint a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad Demokrata FDP-ből álló koalíción belüli szinte állandó viták rendkívüli bizalomvesztéshez vezettek, a németek többsége immár nem bízik a kormány cselekvőképességében. Olyannyira nem, hogy – mint az adatokból kitűnt – a megkérdezettek 55 százaléka elköszönne az Olaf Scholz vezette koalíciótól, és új kormányt szeretne.

Elemzők szerint az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hárompárti kabinet az Ukrajna elleni orosz háború tavaly februári kitörése óta rendkívüli nehézségekkel néz szembe, különös tekintettel a súlyos energiaválságra. Ennek kezelését ugyanakkor az elmúlt hónapokban jelentős mértékben nehezítették a koalíciós pártok, mindenekelőtt a Zöldek Párja és a liberális FDP közötti, szűnni nem akaró viták.

Legyen szó akár Ukrajna korszerű fegyverekkel történő támogatásáról, akár az energiaválság enyhítésének módozatairól, így a többi között az atomerőművek tervezett bezárásával kapcsolatos huzavonáról, vagy épp a nem fosszilis energiaforrásokra történő átállásról, a döntést minden alkalommal heves koalíciós viszálykodás előzte meg. Az atomenergiáról történő végleges lemondást Olaf Scholz végül hatalmi szóval április közepére tűzte ki, a szabad demokrata FDP azonban napokban a kancellárra szembeszállt.

A felmerések szerint ennek nyomán alakult ki a választók jelentős többségében az a kép, hogy a koalíció tevékenységét a jövőben is viták béníthatják meg. Az ezzel kapcsolatos kételyek a kormánypárti szavazók körében is erősek. Az SPD híveinek 75, a Zöldek támogatóinak 75, a szabad demokraták szavazóinak 82 százaléka vélekedett úgy, hogy a kormányzati munkát a koalíción belüli viták a jövőben is jelentősen akadályozzák majd. Nem véletlen, hogy az ellenzéki CDU támogatónak csaknem 90 százaléka vallotta ezt.

A megkérdezettek 51 százaléka vélekedett úgy, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár gyenge kezű vezető.

Ezen a véleményen volt a két kisebbik koalíciós partner, a Zöldek, valamint az FDP támogatónak 45, illetve 41 százaléka is.

A Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint a szövetségi kormány munkájával kapcsolatos elégedetlenség olyan nagy, hogy a németek többsége a koalíció távozását akarja. A megkérdezettek 55 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, támogatná-e a hárompárti kormánykoalíció tovább folytassa munkáját. A válaszadók mindössze 30 százaléka volt ellenkező véleményen.

Ami az egyes parlamenti pártok támogatottságát illeti, a felmérések szerint Németország legnépszerűbb pártja ma az ellenzéki konzervatív CDU 28 százalékkal. A második helyen 20 százalékkal a szociáldemokrata SPD áll.

A közvélemény-kutatások szerint növekszik a radikális jobboldali AfD támogatottsága, amely 16 százalékkal eddigi országos népszerűségi rekordját érte el.

A felmérések nem tértek ki ennek okaira, de elemzők szerint mindez elsősorban a párt bevándorlásellenes politikájának, valamint az energiaválsággal kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel való szembenállásának köszönhető.

Az AfD ily módon a koalíciós Zöldek pártját is megelőzte, amely a pártok támogatottságát tekintve a kormányzati ciklus kezdete óta először a negyedik helyre csúszott vissza.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×