A szakemberek szerint 82 százalék az esélye annak, hogy az idei El Niño különösen erős lesz. A jelenséget a Csendes-óceánból felszabaduló hő okozza, és rendszerint néhány évente jelentkezik. Ilyenkor a világ egyes részein súlyos aszályok, máshol pusztító áradások alakulnak ki, miközben globálisan is emelkedik az átlaghőmérséklet.

Brit kutatók arra figyelmeztetnek: az Egyesült Királyságban ismét előfordulhat a 40 fokos hőség, amelyet korábban csak 2022-ben mértek. Akkor a rendkívüli meleg miatt több mint 2800 idős ember halt meg Angliában, Kelet-Londonban pedig egy bozóttűz tizenkilenc házat pusztított el. A sok magyar utazó által használt Luton reptérről az átforrósodott sínek miatt egy ideig nem jártak a vonatok.

A szakértők hangsúlyozzák: az El Niño önmagában nem a klímaváltozás következménye, hiszen ez egy természetes éghajlati ciklus, amely évezredek óta létezik. A globális felmelegedés azonban felerősíti a hatásait. A magasabb óceáni alaphőmérséklet miatt a hőség, az aszályok és az árvizek is súlyosabbak lehetnek, mint korábban.

A Londoni Egyetem professzora, Mark Maslin szerint „teljesen jogos szuper El Niñónak nevezni” a most kialakuló jelenséget, amely akár a valaha mért legerősebb is lehet. A kutató szerint a mostani nyár Nagy-Britannia-i hőhullámai még elsősorban a klímaváltozás következményei lehetnek, az El Niño hatása igazán ősszel és jövőre válhat érezhetővé.

A tudósok arra számítanak, hogy az Amazonas térségében, Ausztráliában, Indiában és Afrika több részén szárazabb időjárás jöhet, miközben Észak-Amerikában és Kínában több csapadék hullhat. Az Amazonas vidéke már tavaly is súlyos aszályt élt át: emlékezetes kép volt, ahogy Kolumbiában emberek gyalogolnak a kiszáradt folyómedrekben, ahol mély repedések jelentek meg a talajban.

A hatások a világgazdaságban is gyorsan megjelenhetnek. Ha nem lett volna elég az iráni háború okozta műtrágya-hiány, a kutatók szerint veszélybe kerülhetnek a brazil kávéültetvények, de problémák lehetnek a cukor-, rizs- és pálmaolaj-termelésben is.

A Berkeley Earth klímakutató intézet egyik szakembere szerint 73 százalék az esélye annak, hogy a következő év lesz a legmelegebb a mérések történetében. A globális átlaghőmérséklet pedig ismét meghaladhatja az iparosodás előtti szinthez képest másfél Celsius fokos emelkedést — azt a határt, amelynek betartását a világ országai a 2015-ös párizsi klímaegyezményben vállalták.

Egy amerikai klímakutató úgy fogalmazott: az El Niño olyan, mintha valaki „megnyomná a turbógombot” a fosszilis energiahordozók által amúgy is felhevített bolygón, amelyet egy legyengült immunrendszerű emberhez hasonlított.

A Times által idézett texasi egyetemi kutató, Katharine Hayhoe szerint az egész világ összekapcsolódik ezekben a folyamatokban: az időjárás kihat az élelmiszer- és vízellátásra, a gazdaságra — és végső soron minden ember életére is.