eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ukrán katonák orosz állásokat lőnek egy francia gyártmányú, löveggel felszerelt önjáró tüzérségi eszközzel a Donyeck megyei Avgyijivka térségében 2022. december 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Olaf Scholz: Németország és partnerei biztosítani fogják Ukrajna lőszerellátását

A német kancellár szerint az Európai Unió fokozni akarja az Ukrajnának szánt lőszer szállításokat.

Olaf Scholz az EU állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos tanácskozására kidolgozott berlini álláspontot ismertetve aláhúzta: Németország az európai partnereivel együtt gondoskodik arról, hogy Ukrajna továbbra is megkapja az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges fegyvereket és egyéb hadifelszerelést.

Különösen fontos a gyors lőszerutánpótlás, ezért az EU-csúcson intézkedéseket fogadnak el Ukrajna folyamatos, és az eddiginél is jobb lőszerellátásáról.

Németország a közös cél érdekében hajlandó megnyitni közbeszerzési programjait más tagállamok előtt

- ismertette Olaf Scholz.

Az EU a nemzetközi jogot sértő agresszió miatt Oroszországra kifejtett "szankciós nyomást" is fenntartja, és "arra is figyelünk közösen, hogy harmadik országok ne kerülhessék meg szankcióinkat" - tette hozzá.

Aláhúzta, hogy Németország az orosz támadás kezdetétől számított egy évben 14 milliárd euró pénzügyi segítséget nyújtott Ukrajnának kétoldalú megállapodások révén, és az EU közös támogatási programjaiban is részt vesz, amelyekre csak az idén 18 milliárd eurót fordít.

Kifejtette, hogy Németország az ukrajnai menekültek befogadásának terheiből is a méretének és erejének megfelelő mértékben veszi ki a részét.

Ebben a munkában nagyszerűen teljesítenek a tartományok és a helyi önkormányzatok - utalt a több mint egymillió menekült elhelyezésének feladataira.

Hangsúlyozta, hogy hazája továbbra is támogatja Ukrajnát "politikailag, erkölcsileg, humanitáriusan és fegyverekkel is, és ezt a támogatást addig folytatjuk, amíg csak szükséges".

Hozzátette, hogy Németország sikeresen végrehajtotta az Oroszország háborúja miatt szükségessé vált energetikai szerkezetváltást. Ez azt jelenti, hogy "nyolc hónap alatt függetlenítettük magunkat az orosz gáztól, az orosz olajtól és az orosz széntől", méghozzá úgy, hogy

"senkinek sem kellett fáznia, nem volt gazdasági összeomlás, és nem kellett kényszerhelyzet miatt leállíttatni üzemeket"

- mondta Olaf Scholz, rámutatva, hogy a földgáz világpiaci ára már az Ukrajna elleni orosz támadás előtti szinten van.

Az eredmények annak tulajdoníthatók, hogy "mindenki összefogott", "az ország összetartott". Ez azt mutatja, hogy Németország képes gyorsan és jelentősen megváltozni, ha arra van szükség, ami jó jel az ország előtt álló kihívásokat tekintve. A lendületes átalakulásnak "jó vége lesz", az egész ország javát szolgálja, és "rossz vége lesz" az Alternatíva Németországnak (AfD) párt számára, hiszen nem lesz többé mire építenie politikáját - jegyezte meg a kancellár a legnagyobb ellenzéki erőtől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki párttal kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×