Közülük az egyik legsikeresebb kisvállalkozás az orosz invázió előtt olyan kütyüket gyártott, amelyekkel meg lehetett figyelni a házi kedvenceket, sőt a gazdik a távolból még jutalomfalatot is adhattak nekik. Amikor azonban kitört a háború, a tulajdonos Jaroszlav Azsnyuk csapatával azon kezdett gondolkodni, milyen informatikai fejlesztéssel segíthetnék az oroszok ellen harcoló katonáikat – írja a brit The Economist.

Ma már több száz vállalkozás foglalkozik katonai célú fejlesztésekkel. Sok közülük alig pár fős, kis garázscég, mégis egészen elképesztő dolgokra képesek. Az egyik leghíresebb a Delta fantázianevű, harctéri irányítórendszer, amely bármilyen mobiltelefonra vagy tabletre letölthető. Segítségével a parancsnokok valós idejű adatokat szerezhetnek a harctéri helyzetről, láthatják, merre vannak az ellenség állásai, illetve hol helyezkednek el a saját csapatok.

A másik "slágerfejlesztés" a Kropyva, amely ugyancsak mobilra vagy tabletre tölthető applikáció. Megmutatja a használója közvetlen környezetének térképét, és ha azon a katona bejelöl egy pontot, akkor annak azonnal kiszámolja a GPS koordinátáit. Hogy mire jó ez? Nos, felfedez például egy ukrán katona egy rejtett, orosz tüzérségi állást. Bejelöli a helyét a mobil eszközén, a Kropyva pedig a koordinátákat rögtön elküldi a közelben lévő összes tüzérségi és harckocsizó egységnek. Azok pedig szinte azonnal, több irányból is csapást mérnek az ellenségre.

Az óriási áldozatokkal járó, öldöklő háború ugyanis nemcsak a sáros ukrajnai mezőkön, a települések romjai között dúl. Ugyanilyen elkeseredett küzdelem zajlik a számítógépek monitorai előtt is. Az ukránok egyelőre még lépéselőnyben vannak, bár ahogy az egyik fejlesztő megjegyezte, az oroszok gyorsan tanulnak.

A brit hetilap riportere ellátogatott egy Odessza melletti gyakorlótérre is, ahol a metsző tengeri szélben éppen egy új drónt próbáltak ki. Nem maga a repülőszerkezet volt új, hanem az a szoftver, amely irányította. Olyan vezérlést terveztek hozzá, amely lehetővé teszi, hogy nagyobb szélben is stabilan tudjon repülni, illetve a begyűjtött felderítési adatokat átjátssza a tüzéreknek. A Spaitech nevű cég vezetője, Pavlo Hrozov elmondta, hogy

az oroszok már vadásznak rá és az embereire.

Nemrég a cég két dróncsapatát is megölték a frontvonal közelében. De nem adják fel, ahogy mások sem. Hrozov azt mondta, hogy a háború előtt jó, ha tíz, drónokkal foglalkozó vállalkozás volt egész Ukrajnában. Ma már majdnem hetven ilyen cég működik, köztük néhány akár havi száz darab robotot képes gyártani, és nem csak repülőket.

A Roboneers például távirányítású terepjáró autókat gyárt. Ezekre kamera, géppuska vagy gránátvető szerelhető, de lehet velük utánpótlást, esetleg sebesültek is szállíttatni. A robotjárműveket repülő drónok támogatják és komplett támadóegységet alkotva egyszerre mérhetnek csapást a földről valamint a levegőből is. A vállalkozás vezetője – aki neve elhallgatását kérte – elmondta, hogy nem feltétlenül minden szoftver új fejlesztésű, sok meglévő programot is felhasználnak. A lényeg, hogy a fejlesztés gyors és lehetőleg olcsó legyen. Mint mondta: az ő robotjaik tíz százalékkal kevesebbe kerülnek, mint a hasonló izraeli drónok.

Néha egészen hihetetlen forrásokból erednek a legjobb fejlesztések. Dmitro Bjeljevcov a háború előtt hangmérnök volt, méghozzá nem is akármilyen. Képességeit az Egyesült Államokban például Emmy-díjjal jutalmazták. Az orosz inváziót követően aztán a hadsereg 125. dandárjának mérnökeivel kezdett új projektbe: a katonák a hardvert építették, ő pedig a szoftvert készítette. A közös munka eredménye a Zvook nevű berendezés lett, amely képes kiszűrni a környezeti zajokat – például az autók zúgását vagy a tehenek bőgését –, és csak a közeledő orosz rakéták hangját emeli ki. Így olyan korai előrejelző berendezést alkottak, amely figyelmezteti a légvédelmet az orosz rakétacsapásokra.

Alex Bornyakov miniszterhelyettes szerint az izraeli módszert igyekeznek másolni, vagyis a civil feltalálókat, mérnököket szeretnék összehozni a katonákkal. Hamarosan meghirdetik azt a programot, amelynek keretében pénzügyi támogatást is kaphatnak a katonai célú informatikai fejlesztések. Mi több, ha igény lesz rá, az ország legnagyobb hadiipari konglomerátumának, a Ukroboronpromnak az eszközeit, forrásait is megnyitják a magánfejlesztők előtt.

A vállalkozások vezetői azonban már a háború utáni időkre is gondolnak. A Zvook például jól használható fontos épületek, ipari telephelyek őrzésénél is. A Roboneers tulajdonosa pedig meg sem állna a Holdig. Más égitesteken is működő járműveket szeretne alkotni, hogy ne kelljen emberek életét kockáztatni. Ezek kipróbálásához pedig nincs is megfelelőbb az ukrán harcmezőknél.