Ezer tonnányi állattetem megsemmisítését rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Bábolna külterületén a száj- és körömfájás vírus és annak veszélye miatt. A leölt állatokat az ártalmatlanítással megbízott cég egyik területén – a Komárom-Esztergom vármegyei város közigazgatási területéhez tartozó külterületen –, gödrökben fogják elföldelni.

Mint ismert, a száj- és körömfájás vírus megjelenésekor azonnali vészhelyzeti eljárások lépnek életbe. A betegség rendkívül ragályos, ezért az állati tetemek ártalmatlanítása során egy távoli hulladékfeldolgozóba való szállítás nagyobb kockázatot jelent, mint a legközelebb lévő területen való elföldelés. A száj- és körömfájás vírust egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosította a Nébih március elején, ami után az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el, és 72 órás teljes szállítási tilalom lépett életbe minden páros ujjú patás állatra vonatkozóan. Emiatt az idei bárányexportot szállító kamionok sem tudtak útnak indulni.

Az InfoRádióban Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh- és Kecskeágazat Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: ennek az ágazatnak a legfőbb bevételi forrását a húsvét előtti időszak biztosítja, hiszen a termelők a bárányokat mostanra állítják elő, és döntő részben Olaszországba szállítják őket. Ez

több száz kamiont jelent ebben az időszakban, a csúcsidőszakban akár napi 10-12 kamiont is.

A Nébih bejelentése miatt csütörtök este már nem indulhattak el a kamionok itthonról, sőt félő volt, hogy a már Olaszországba úton lévőket is visszafordítják. A szakember hozzátette: ez egy logisztikai folyamat is.

"A szóban forgó bárányok most már két-három hónaposak, ebben a korban szoktuk őket külföldre vinni. A szállítások megkezdődnek húsvét előtt egy 6-8 héttel, és egészen húsvét előttig folytatódnak. Az élő állatokat szállító kamionok két ország közötti feltorlódása komoly gondot jelenthet. Az egyelőre nem olyan nagy gond, ha hétfőn még nem tudunk szállítani, de hogyha ez egész héten fönnáll, akkor már biztos, hogy nagyon föl fog torlódni a bárányszállítás, és nem mindent tudunk kivinni, amit szeretnénk" – fogalmazott Mezőszentgyörgyi Dávid.

Beszélt arról is, hogy a magyar exportkorlátozásokkal párhuzamosan külföldi országok importkorlátozásokat vezethetnek be.

Ebben az esetben a kár felmérhetetlen lesz a juh- és kecskeágazatban, akár 10 milliárd forintra is rúghat, illetve egyes termelők esetében akár az éves bevétel 100 százalékát is jelentheti.

Hírügynökségi jelentések szerint Nagy Britannia már elrendelte a behozatali tilalmat a Magyarországról származó páros ujjú patás állatokra, és egyébként a Szlovákiából származó szarvasmarhákra, sertésekre, juhokra is. Utóbbi ország azért érintett, mert a fertőzés első magyarországi megjelenési helye, a kisbajcsi állattartó telep körül húzott 10 kilométeres védőkörzet átnyúlik Szlovákiába. A briteken kívül Oroszország és Kína jelentett be importkorlátozásokat, de ez a szakember elmondása szerint a juh- és kecskeágazatban kevés problémát okoz egyelőre, sokkal nagyobb gazdasági jelentősége van a sertés- és szarvasmarhatartók számára.

Az Európai Unión belül a tagállamoknak az európai uniós főállatorvos tasításait kell követniük, aki még nem rendelt el intézkedést, és Olaszországban sem hoztak még semmilyen döntést. Itthon egyelőre csak egy korábbi betegség (kiskérődzők pestise) miatt van életben egy Zala vármegyére vonatkozó korlátozás, ott a védőkörzetből nem lehet kivinni állatokat.

A száj- és körömfájás miatt jelenleg az országos főállatorvos által elrendelt 72 órás teljes szállítási tilalom van életben, ami miatt egyetlen páros ujjú patás állat sem jöhet be az országba, vagy hagyhatja el azt. A Juh- és Kecskeágazat szakmaközi szervezet ügyvezető igazgatója hozzátette: az ágazat most a magyar főállatorvos 72 óra utáni, azaz hétfőn érkező bejelentésére vár.