eur:
397.6
usd:
363.31
bux:
89701.64
2025. március 18. kedd Ede, Sándor
Edgars Rinkevics lett elnök beszédet mond a lettországi Adazi település közelében lévő NATO-támaszpont parancsnokságának átadási ünnepségén 2024. október 17-én. A támaszpont többnemzeti harccsoportjának irányítását a NATO többnemzetiségű dandárja veszi át a lett szárazföldi erők gépesített gyalogdandárjától.
Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins

A lett elnök szerint Európa-szerte be kellene vezetni a sorkatonaságot

Edgars Rinkevics egy interjúban azt mondta, növelniük kell a védelmi kiadásaikat a NATO- és EU-tagországoknak, miután az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok ingadozni kezdtek az utóbbi időben, és a kontinens katonai szempontból meggyengült.

A sorkötelezettség helyreállítását sürgette a NATO-ban és az EU-ban a Moszkva legnagyobb bírálóiként ismert balti államok vezetőinek egyike. Edgars Rinkevics a brit Sky Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy az európai országoknak „mindenképpen” be kellene vezetniük a sorkatonai szolgálatot, mivel a kontinens „katonai szempontból meggyengült”.

Lettországban 2023 óta kötelező a sorkatonaság a férfiak számára, miközben a védelmi költségvetés már elérte az éves GDP 4 százalékát. „Látva, hogy mi folyik jelenleg a nagyvilágban, sok más európai országnak követnie kellene bennünket” – mondta a lett államfő. Arról is beszélt, hogy hazájában már a

nők sorkatonai szolgálatáról is elkezdődött a társadalmi vita.

Azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban tabunak számító elképzelésekkel akar véget vetni az ukrajnai háborúnak – a Moszkvával kötött egyezséggel és Ukrajna területi veszteségeinek tudomásul vételével – Európában egyre több politikus kezdte hangoztatni az orosz fenyegetést és azt, hogy nagyobb összefogással, valamint a védelmi kiadások megnövelésével kell ezzel szembeszállni. Edgars Rinkevics szerint az orosz területtel határos Lettország, Litvánia és Észtország „a NATO lakmuszpapírjai”, és azt sürgette, hogy a többi uniós és NATO-tagállam áldozzon több pénzt arra, hogy megerősítsék a NATO „átfogó” katonai jelenlétét a határaikon „a kockázatok növekedése miatt”. A lett elnök az interjúban úgy fogalmazott:

„tetszenek a szavak, de most már tettek is kellenek”.

Ukrajna londoni nagykövete – az otthon legendaként számon tartott és Volodimir Zelenszkij elnök korábbi riválisának nevezett – Valerij Zaluzsnij volt tábornok nem finomkodott a szavakkal, amikor azt mondta, Washington és Moszkva együtt bontják le a korábbi világrendet. Edgars Rinkevics ugyanakkor óvakodott attól, hogy közvetlenül bírálja az Egyesült Államokat. „Az USA-nak igaza van, amikor nagyobb védelmi kiadásokat kér az európai szövetségesektől, de azt is hiszem, hogy arra a diplomatikus megközelítésre is szükség van, amellyel eddig megpróbáltuk elmagyarázni álláspontunkat az Egyesült Államoknak” – jegyezte meg a lett elnök.

Edgars Rinkevics szerint Európa „túl sokat koncentrál az USA-ra, ahelyett, hogy csinálná, amit kellene, mert gyenge”. Mint mondta, „Ukrajna megközelítésében van némi különbség köztünk. Én azt mondom, összpontosítsunk a saját feladatunkra”.

Közben annak ellenére, hogy Nagy-Britannia Ukrajna első számú európai támogatója és még békefenntartókat is ígért egy esetleges tűzszünet idejére, a brit honvédelem helyzete rég volt ilyen ingatag. Történelmi mélyponton van a haderő létszáma, de ennek ellenére a brit kormány nem tervezi a sorkötelezettség bevezetését. „A jövőben szükség lehet új döntésekre az adott helyzetre adott válaszként. Nem tervezzük bevezetni a sorkatonaságot, de persze jelentősen megnöveljük katonai kiadásainkat” – közölte Pat McFadden brit kabinetminiszter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bő másfél órás telefonbeszélgetésen van túl Donald Trump és Vlagyimir Putyin
"Félfegyverszünet"

Bő másfél órás telefonbeszélgetésen van túl Donald Trump és Vlagyimir Putyin

A Kreml közlése szerint "folytatódnak az egyeztetések". Washington szerint a tárgyalás "jól halad”. Értesülések szerint Vlagyimir Putyin belemehetett abba, hogy 30 napon át nem támadja az ukrán kritikus energiainfrastruktúrát.

Nagy lépés a német nagykoalíció felé - A "régi" Bundestag bizalmat adott a leendő Merz-kormánynak

Rendkívüli útravalót kapott Németország leendő kancellárja a Bundestagtól, amely utolsó ülését tartotta A német parlament törvényhozásért felelős alsóháza a szükséges kétharmados többséggel jóváhagyta a várhatóan április végén hivatalba lépő nagykoalíciós kormány stabilitási programját, amely ugyanakkor hosszú távra súlyos eladósodást jelent.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.19. szerda, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×