Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Edgars Rinkevics lett elnök beszédet mond a lettországi Adazi település közelében lévő NATO-támaszpont parancsnokságának átadási ünnepségén 2024. október 17-én. A támaszpont többnemzeti harccsoportjának irányítását a NATO többnemzetiségű dandárja veszi át a lett szárazföldi erők gépesített gyalogdandárjától.
Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins

A lett elnök szerint Európa-szerte be kellene vezetni a sorkatonaságot

Edgars Rinkevics egy interjúban azt mondta, növelniük kell a védelmi kiadásaikat a NATO- és EU-tagországoknak, miután az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok ingadozni kezdtek az utóbbi időben, és a kontinens katonai szempontból meggyengült.

A sorkötelezettség helyreállítását sürgette a NATO-ban és az EU-ban a Moszkva legnagyobb bírálóiként ismert balti államok vezetőinek egyike. Edgars Rinkevics a brit Sky Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy az európai országoknak „mindenképpen” be kellene vezetniük a sorkatonai szolgálatot, mivel a kontinens „katonai szempontból meggyengült”.

Lettországban 2023 óta kötelező a sorkatonaság a férfiak számára, miközben a védelmi költségvetés már elérte az éves GDP 4 százalékát. „Látva, hogy mi folyik jelenleg a nagyvilágban, sok más európai országnak követnie kellene bennünket” – mondta a lett államfő. Arról is beszélt, hogy hazájában már a

nők sorkatonai szolgálatáról is elkezdődött a társadalmi vita.

Azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban tabunak számító elképzelésekkel akar véget vetni az ukrajnai háborúnak – a Moszkvával kötött egyezséggel és Ukrajna területi veszteségeinek tudomásul vételével – Európában egyre több politikus kezdte hangoztatni az orosz fenyegetést és azt, hogy nagyobb összefogással, valamint a védelmi kiadások megnövelésével kell ezzel szembeszállni. Edgars Rinkevics szerint az orosz területtel határos Lettország, Litvánia és Észtország „a NATO lakmuszpapírjai”, és azt sürgette, hogy a többi uniós és NATO-tagállam áldozzon több pénzt arra, hogy megerősítsék a NATO „átfogó” katonai jelenlétét a határaikon „a kockázatok növekedése miatt”. A lett elnök az interjúban úgy fogalmazott:

„tetszenek a szavak, de most már tettek is kellenek”.

Ukrajna londoni nagykövete – az otthon legendaként számon tartott és Volodimir Zelenszkij elnök korábbi riválisának nevezett – Valerij Zaluzsnij volt tábornok nem finomkodott a szavakkal, amikor azt mondta, Washington és Moszkva együtt bontják le a korábbi világrendet. Edgars Rinkevics ugyanakkor óvakodott attól, hogy közvetlenül bírálja az Egyesült Államokat. „Az USA-nak igaza van, amikor nagyobb védelmi kiadásokat kér az európai szövetségesektől, de azt is hiszem, hogy arra a diplomatikus megközelítésre is szükség van, amellyel eddig megpróbáltuk elmagyarázni álláspontunkat az Egyesült Államoknak” – jegyezte meg a lett elnök.

Edgars Rinkevics szerint Európa „túl sokat koncentrál az USA-ra, ahelyett, hogy csinálná, amit kellene, mert gyenge”. Mint mondta, „Ukrajna megközelítésében van némi különbség köztünk. Én azt mondom, összpontosítsunk a saját feladatunkra”.

Közben annak ellenére, hogy Nagy-Britannia Ukrajna első számú európai támogatója és még békefenntartókat is ígért egy esetleges tűzszünet idejére, a brit honvédelem helyzete rég volt ilyen ingatag. Történelmi mélyponton van a haderő létszáma, de ennek ellenére a brit kormány nem tervezi a sorkötelezettség bevezetését. „A jövőben szükség lehet új döntésekre az adott helyzetre adott válaszként. Nem tervezzük bevezetni a sorkatonaságot, de persze jelentősen megnöveljük katonai kiadásainkat” – közölte Pat McFadden brit kabinetminiszter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×