A román hatóságokhoz intézett, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott dokumentum rámutat: a székelyek a jog és a demokrácia útját járva követelik Székelyföld területi autonómiáját; az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás (ügyközeli döntéshozatal) elvét követve maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit.

Emlékeztettek: ez nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát. Arra is rámutattak, hogy Románia adós az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítésével, az autonómiával kapcsolatos ajánlások és határozatok végrehajtásával. A kiáltvány elfogadói követelték:

Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján,

és kérték, hogy a román kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal. Kérték továbbá, hogy Bukarest támogassa az SZNT múlt héten benyújtott, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, bizonyítva, hogy elkötelezett az európai értékek mellett.

A petíciót elfogadók ugyanakkor tiltakoztak a Székelyföldet hátrányosan érintő közigazgatási reformterv ellen. A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak, és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc körülményeit elevenítette fel, a szomszédos népek, így a románok szabadságvágyára is emlékeztetve.

"Közös sorsunk és elnyomatásunk tanulságaképpen okulnunk kell történelmünkből"

- mondta, felidézve, hogy akkor a Habsburg-hatalom szembefordította a magyarokat és románokat, akik a megosztó politika kárvallottjai voltak a nacionálkommunista diktatúra idején is. "Egyedül a szabadság ügye állíthat bennünket egymás mellé" - mondta.

Az EMNT elnöke felidézte: a két nép 1989 karácsonyán egymásra talált "egy történelmi pillanat erejéig", de Marosvásárhely "fekete márciusa" ismét tönkretette az együttes erővel kivívott szabadságot. "És mindmáig ennek szenvedjük a kárát, amikor is ugyanazon megosztó politikával kurtítják meg romániai magyarságunk emberi és közösségi jogait, és vitatják el tőlünk az önrendelkezéshez, az anyanyelvhasználathoz, a kultúránkhoz, az önálló oktatáshoz, a nemzeti szimbólumainkhoz, a tulajdonainkhoz fűződő elidegeníthetetlen jogainkat" - fogalmazott.

Kijelentette: ismételten ki kell nyilvánítani a székelyföldi történelmi régió oszthatatlan egysége iránti igényt. A Postaréten egybegyűlteket Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó is levélben üdvözölte, arra kérve a jelenlévőket, ne adják fel a magyarság megmaradásához szükséges stratégiai célokat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Kolcsár Károly parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő részéről Kulcsár-Terza József ügyvivő elnök levelét is felolvasták.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke beszédében arra intett, hogy mindenkinek ki kell venni a részét az autonómiaküzdelemből. Az eseményen Toni Strubell, a katalán, Jerzy Gorzelik, a sziléziai és Luke Uribe-Etxebarria, a baszk autonómiamozgalom képviselője is szót kapott. A külföldi meghívottak a politikai céljaik melletti következetes kiállásra bátorították a jelenlévőket, míg az SZNT-t polgári kezdeményezésének támogatásáról biztosították.

A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormánymegbízottnak.

A román rendvédelmi szervek idén is csak a járdán való vonulást engedélyezték számukra. Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. 1854-ben ezen a napon végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. Az SZNT e napon a vértanúk emlékoszlopánál évente megemlékezést és autonómiát követelő felvonulást szervez.