Az osztrák kancellár volt az első uniós vezető, aki a háború kitörése után néhány héttel – április közepén – Moszkvában igyekezett Vlagyimir Putyint jobb belátásra bírni. Karl Nehammer missziója azonban teljes mértékben sikertelen volt, amit jelez a háború küszöbön álló évfordulója.
Közben Finnország és Svédország feladta hagyományos semlegességét, és napirenden van a két ország NATO-csatlakozásának ratifikálása. Mindezzel párhuzamosan Ausztriában is felélénkültek a semlegesség jövőjével kapcsolatos viták, amit a kancellár a napokban egy határozott nyilatkozattal igyekezett lezárni. Hangsúlyozta, hogy
a semlegesség szent és sérthetetlen, és különleges tárgyalási státuszt biztosít Ausztria számára, annak feladásáért nagy árat kellene fizetni.
Bármenniyre is meggyőzőnek tünt a kancellári nyilatkozat, a semlegesség bírálóit a jelek szerint nem győzte meg. Jelenlegi és korábbi neves politikusok, tekintélyes gazdasági és katonai szakértők, továbbá vállalatvezetők és újságírók követeltek nyilt levélben társadalmi vitát a semlegesség jövőjéről, és állást foglaltak egy új biztonsági doktrina mellett.
Az aláírók között van Othmar Karas, az Európai Parlament alelnöke, a kancellár által vezetett konzervatív Osztrák Néppárt egyik legtekintélyesebb politikusa és Herbert Scheibner korábbi szabadságpárti védelmi miniszter is.
A semlegesség nem véd meg bennünket – sugallták az aláírók, akik illúziónak nevezték, hogy az ország olyan maradhat, amilyen eddig, illetve azt is, hogy a hadseregre fordítandó több pénz megoldást biztosíthatna.
Ausztria megérdemli az igazságot
– fogalmaztak a levél aláírói, a jelenlegi helyzetet tarthatatlannak és veszélyesnek nevezve. "Ezért továbbra is ragaszkodunk minimális követeléseinkhez, mégpedig egy komoly, össztársadalmi, minden eredményre nyitott vitát Ausztria kül-, biztonság- és védelempolitikai jövőjéről, továbbá egy új, a megváltozott körülményekhez igazodó biztonsági doktrínáról" – hangsúlyozták az aláírók, emlékeztetve egy tavalyi hasonló levelükre is.
Abban mindenfajta szűklátókörűség nélküli vitát sürgettek a semlegességről, mégpedig az államfő által kijelölt szakértőkből álló csoport irányításával és a lakosság széles körű részvételével. Az aláírók kifogásolták, hogy korábbi követeléseik a címzettek részéről nem találtak komoly odafigyelésre, legyen szó akár az ország elnökéről, akár a kormányról vagy a parlamentről, de a lakosság részéről sem.
"Habár időközben semleges barátaink, Svédország és Finnország a NATO-hoz csatlakozik, valamint a múltban Oroszországgal szemben szintén óvatos szomszédaink, Németország és Csehország több milliárd eurós értékben küld fegyvert Ukrajnának,
Ausztria továbbra is úgy tesz, mintha számára 2022. február 23-án megállt volna az idő"
– hangsúlyozták a levél aláírói.
Egyben úgy értékelték, hogy az osztrák hadsereg (Bundesheer) költségvetésének legutóbbi emelése semmilyen problémát nem old meg, az nem volt megfelelően előkészítve, és nem alkalmas sem az ország megfelelő védelmére, sem a többi uniós tagállam mellett vállalt kiállásra.
"Ausztria biztonságpolitikai pozícióját nemzetközileg egyesek megmosolyogják, mások pedig azt gerinctelennek tartva tudomásul veszik" – hangsúlyozta a levél, utalva az ország semlegességére, amelynek megszüntetését külföldön nyíltan nem követelik ugyan, de azt "anakronisztikusnak" tekintik.
Ezeket a kellemetlen kérdéseket végre komolyan kell venni, azokat saját politikai számításaik elé kell helyezni – üzenték a címzetteknek a levél aláírói.
Végezetül felhívással fordultak a lakossághoz is, egymás közötti véleménycserét sürgetve a szóban forgó fontos kérdésekről. Sokan még mindig azt gondolják és remélik, hogy Ausztria kimaradhat minden katonai konfliktusból, belátható időn belül képes megvédeni önmagát, továbbá, hogy egyedül egy békés külpolitika garantálhatja az ország biztonságát. Ez az elképzelés azonban ellentétes a tényleges realitásokkal, veszélyes mind Ausztria, mind az egész Európa számára, egyidejűleg méltatlan öntudatos és szuverén országunkhoz – hangsúlyozták a tekintélyes aláírók.