eur:
409.87
usd:
376.1
bux:
74396.03
2024. november 5. kedd Imre
Christian Lindner, a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke és kancellárjelöltje az ARD német országos közszolgálati televízió egyik műsorában Berlinben 2021. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kifakadt a német pénzügyminiszter: elege van a menekültáradatból, és kitoloncolásokat sürget

Christian Lindner kemény hangú interjúban fejtette ki a véleményét a németországi bevándorlás problémáiról.

Egyre több gondot okoz Németországban a menekültek ellátása. A tartományok, illetve a vidéki önkormányzatok panaszkodnak amiatt, hogy már az elszállásolásra is képtelenek, és a kormánytól mindenekelőtt pénzt követelnek. A közelmúltban országos menekültügyi csúcstalálkozót tartottak, de azon a kormányzat részéről csak üres ígéretek hangzottak el, és a megoldáshoz nem jutottak közelebb.

Az egyre súlyosabb probléma kezelése megosztja a kormánykoalíciót is. Bár a kormánypártok abban egyetértenek, hogy a munkaerő-piaci gondok enyhítése céljából szükség van menekültek befogadására, a koalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP több tekintetben a szigorítások híve.

Erre utal, hogy a párt elnöke, egyben a kormány pénzügyminisztere kemény hangú interjúban

sürgette a tartózkodási engedélyek biztosításának megszigorítását, illetve az illegális menekültek kitoloncolását.

Christian Lindner mindezt elsősorban a pénzügyi-költségvetési terhek ebből is fakadó jelentős növekedésével igyekezett indokolni.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal adatai szerint Németországban tavaly 217 774-en kértek menedékjogot, azaz 47 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A legtöbben Szíriából, Afganisztánból, Törökországból, Irakból, valamint Grúziából érkeztek. Ezen felül Németország az ukrajnai orosz háború kitörése óta 1,1 millió menekültet fogadott be, mégpedig anélkül, hogy menedékjogot kellett volna kérniük. Az önkormányzatok szerint számukra immár szinte lehetetlen szállást találni.

A pénzügyminiszter az interjúban nagyobb következetességre szólított fel elsősorban a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező migránsok esetében. Lindner úgy vélekedett, hogy

a migrációt nem ellenőrzik kellőképpen.

A szabad demokrata politikus hangsúlyozta, hogy hatékonyabban kellene fellépni a menekültek illegális belépése ellen, és elengedhetetlen az elutasított menedékkérők szigorúbb kitoloncolása is.

Az országba történő beáramlást az illetékes hatóságok nem szabályozzák megfelelően, és ez az oka az illegális migráció növekedésének – hangoztatta a szabad demokrata pártelnök.

"Amire nincs szükségünk, az az illegális migráció, amely noha illegális, mégis állandó tartózkodáshoz és a szociális juttatások, illetve támogatások jelentős részének felemésztéséhez vezet" – hangsúlyozta az Olaf Scholz vezette kormány pénzügyminisztere.

A miniszter nagyobb következetességet sürgetett a tartózkodási engedéllyel rendelkezők beilleszkedésének előmozdításában is.

Azokat a bevándorlókat, akik dolgozni akarnak, beilleszkedésükben segítenünk kell

– jelentette ki Lindner. Így egyebek között állást foglalt amellett, hogy meglévő képesítéseiket gyorsabban ismerjék el.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy nagyobb következetességre van szükség a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező migránsok kezelését illetően is, és ennek kapcsán egyértelműen a kitoloncolások felgyorsítására utalt.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány a közelmúltban Joachim Stamp személyében menekültügyi biztost nevezett ki, aki az általa vezetett párt politikusa.

Arra számít, hogy a biztos megállapodásokat köt a származási országokkal az illegálisan érkezettek visszatoloncolásáról.

Szavai szerint ezen a téren egyfajta adok-kapok lehetséges.

Az egyik oldalon ez könnyítéseket jelent a vízum biztosításában azok számára, akik tanulni és dolgozni akarnak, egyben ösztönzést a gazdasági együttműködéshez, másrészt ugyanakkor partnerséget az illegális bevándorlók visszafogadásában – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×