Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Köd a Kolozs megyei Ajton határában 2023. február 16-án.MTI/Kiss Gábor
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Románia nincs felkészülve egy nagyobb földrengésre, pedig ketyeg az óra

A két héttel ezelőtti, több tízezer ember életét követelő törökországi és szíriai földrengések után múlt héten Romániában is többször megmozdult a föld. Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa szerint Románia a világ első tíz állama között van a földrengésveszély-kitettség szempontjából, mégsem tesz óvintézkedéseket.

"Minden ilyen alkalommal fellángol, hogy tenni kellene valamit, de igazából alig történik valami. Ennek számos oka van: nem mind az állam vagy az önkormányzatok hibája, hanem az egész rendszer rendezetlensége" – mondta az InfoRádióban Pászkán Zsolt.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa párhuzamot állított a törökországi helyzettel: a gazdasági fellendülés Törökországban együtt járt a megnövekedett vásárlói igénnyel, sokkal többen tudtak lakást vásárolni. Ennek hatására az építőipar is jóval nagyobb lendülettel működött. Amikor nagy a lendület, akkor a gyenge hatósági ellenőrzésű államokban hajlamosak háttérbe szorítani a biztonsági megfontolásokat.

Románia a világ első tíz állama között van a földrengésveszély-kitettség szempontjából.

Az intézkedésekről szóló vitában nem történik előrehaladás, a legutóbbi, 1977-es nagy földrengés óta nem jutnak tovább.

Van viszont egy elképzelés, ami azt irányozná elő, hogy földrengésbiztossá tegyék az épületeket. Már 2008 óta létezik kötelező biztosítás is, de az árvíz, földcsuszamlás, földrengés esetére szóló biztosítást az emberek 19-20 százaléka kötötte meg.

"Még egy ilyen lépést sem sikerült rendesen megcsinálni, hogy ha egyszer kötelező a biztosítás, akkor ellenőrizzék, hogy mindenki megkötötte" – jegyezte meg Pászkán Zsolt. Hozzátette: ez nem mentené meg a lakást a károktól, de a károk utólagos rendezésében segítene.

A szakértő úgy véli, a törökországi eset sem ért véget a házak összeomlásával, mert

óriási anyagi teher nehezedik majd az országra a következő évtizedekben.

Ez további politikai feszültségeket fog kelteni. Ugyanakkor Románia sem tudta végigvinni majdnem húsz év alatt, hogy egy adminisztratív kérdést megoldjon. "Ezért vagyok szkeptikus" – mondta Pászkán Zsolt.

Romániában mindenesetre elgondolkodtak azon, ha egy törökországihoz hasonló 7,6-erősségű földrengés lenne, akkor mi történik. Egy számítás szerint egy 7,4-es erősségű földrengés több mint 350 ezer lakást vagy épületet rongálna meg, és a halottak számát 45 ezerre tennék. A várható kár pedig 25 milliárd euró lenne. Jelenleg 1,8 millió lakás biztosított, ami csupán 20 százalék.

A szakértők figyelmeztetnek: körülbelül ötvenévente van Romániában jelentősebb földrengés, és az 1977-es 46 éve történt. "Ott tartunk, ha most nekiállnának az épületek földrengésbiztossá tételének, lehet, hogy építkezés közben történik a földrengés" – tette hozzá Pászkán Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×