"Minden ilyen alkalommal fellángol, hogy tenni kellene valamit, de igazából alig történik valami. Ennek számos oka van: nem mind az állam vagy az önkormányzatok hibája, hanem az egész rendszer rendezetlensége" – mondta az InfoRádióban Pászkán Zsolt.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa párhuzamot állított a törökországi helyzettel: a gazdasági fellendülés Törökországban együtt járt a megnövekedett vásárlói igénnyel, sokkal többen tudtak lakást vásárolni. Ennek hatására az építőipar is jóval nagyobb lendülettel működött. Amikor nagy a lendület, akkor a gyenge hatósági ellenőrzésű államokban hajlamosak háttérbe szorítani a biztonsági megfontolásokat.

Románia a világ első tíz állama között van a földrengésveszély-kitettség szempontjából.

Az intézkedésekről szóló vitában nem történik előrehaladás, a legutóbbi, 1977-es nagy földrengés óta nem jutnak tovább.

Van viszont egy elképzelés, ami azt irányozná elő, hogy földrengésbiztossá tegyék az épületeket. Már 2008 óta létezik kötelező biztosítás is, de az árvíz, földcsuszamlás, földrengés esetére szóló biztosítást az emberek 19-20 százaléka kötötte meg.

"Még egy ilyen lépést sem sikerült rendesen megcsinálni, hogy ha egyszer kötelező a biztosítás, akkor ellenőrizzék, hogy mindenki megkötötte" – jegyezte meg Pászkán Zsolt. Hozzátette: ez nem mentené meg a lakást a károktól, de a károk utólagos rendezésében segítene.

A szakértő úgy véli, a törökországi eset sem ért véget a házak összeomlásával, mert

óriási anyagi teher nehezedik majd az országra a következő évtizedekben.

Ez további politikai feszültségeket fog kelteni. Ugyanakkor Románia sem tudta végigvinni majdnem húsz év alatt, hogy egy adminisztratív kérdést megoldjon. "Ezért vagyok szkeptikus" – mondta Pászkán Zsolt.

Romániában mindenesetre elgondolkodtak azon, ha egy törökországihoz hasonló 7,6-erősségű földrengés lenne, akkor mi történik. Egy számítás szerint egy 7,4-es erősségű földrengés több mint 350 ezer lakást vagy épületet rongálna meg, és a halottak számát 45 ezerre tennék. A várható kár pedig 25 milliárd euró lenne. Jelenleg 1,8 millió lakás biztosított, ami csupán 20 százalék.

A szakértők figyelmeztetnek: körülbelül ötvenévente van Romániában jelentősebb földrengés, és az 1977-es 46 éve történt. "Ott tartunk, ha most nekiállnának az épületek földrengésbiztossá tételének, lehet, hogy építkezés közben történik a földrengés" – tette hozzá Pászkán Zsolt.