Infostart.hu
eur:
376.07
usd:
319.24
bux:
126168.67
2026. február 25. szerda Géza
Légi felvétel a pusztítás nyomairól a délkelet-törökországi Kahramanmarasban 2023. február 13-án, egy héttel a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 29 ezret, a sérülteké a 80 ezret.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Egeresi Zoltán törökországi jelentése: ez itt valódi exodus

Kevés az esély, de minden erőfeszítést megtesznek a mentőcsapatok azért, hogy további emberi életeket mentsenek meg a földrengés sújtotta régióban – mondta az InfoRádiónak Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató, aki az országban tartózkodik.

Egeresi Zoltán szerint nagyon kicsi az esély, hogy a mentőcsapatok túlélőket találjanak a romok alatt, ennek ellenére minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy élő embereket találjanak. „De ez tényleg már egyértelműen a csoda kategória, ha valakit élve találnak” – jegyezte meg a Törökország-kutató.

A mentési körülmények rendkívül nehezek, kis alagutakat kell ásniuk a kutató-mentőknek a romokon keresztül, hogy eljuthassanak a még életben lévőkhöz úgy, hogy közben fennáll annak a lehetősége, hogy a statikailag nagyon rossz állapotban lévő épületek tovább omlanak, maguk alá temetve őket is. Emiatt relatíve lassan haladnak a mentési munkálatok – hangsúlyozta a Nemzeti Kőszolgalati Egyetem munkatársa.

Szintén komoly gondot jelent a túlélők elhelyezése. A helyszínen tartózkodó Egeresi Zoltán úgy látja, valódi exodus történt, az emberek jelentős része a földrengés sújtotta tíz megyéből elmenekült nyugat-törökországi rokonokhoz, ankarai barátokhoz, és ott próbálják meg túlélni ezt az időszakot. Azoknak, akik helyben maradtak, zajlik a sátor,, illetve konténervárosok kialakítása Törökország-szerte.

"A cél alapvetően az, hogy minél rövidebb idő alatt, lehetőség szerint mindenki feje fölött fedél legyen, hiszen a legtöbb helyen kedvezőtlen az időjárás, mínuszok röpködnek, ami egyaránt nehezítette a mentést és életben maradást is" – tette hozzá a szakértő, megjegyezve: a szolidaritásra szép és megrendítő példa, hogy a mentésben részt vevő katonák több esetben átengedték a sátraikat az életben maradottaknak, ők pedig a szabad ég alatt töltötték az éjszakát a hálózsákjaikban.

Közben sorra veszik őrizetbe Törökországban az összeomlott épületek kivitelezőit. Egeresi Zoltán ezzel kapcsolatban közölte: a kezdeti sokk után egyre többen teszik fel a kérdést, kinek a felelőssége az, ami történt; egy-egy utcában ugyanis szinten minden épület a földdel lett egyenlővé, míg a néhány, kivételt jelentő épület a jelek szerint minden különösebb gond nélkül megúszta a természeti katasztrófát úgy, hogy még az üvegablakaik sem repedtek meg – jegyezte meg a Törökország-kutató. Szerinte

most mindenki a maga „valóságoptikáján” keresztül magyarázza a történteket:

valaki a kivitelezőket, mások a szabványokat nem megfelelő módon alkalmazó vállalkozókat kárhoztatja, nagyon sokan pedig úgy vélik, valójában az államnak kellett volna beavatkoznia a megfelelő szabályok megalkotásával és azok betartatásával – különösen az állami, illetve önkormányzati épületek esetében.

Egeresi Zoltán szerint az emberek érezhető felháborodására válaszul a kormányzat igyekszik a saját felelősségét minimalizálni, azt kommunikálva, hogy az elmúlt években minden megyében nagyon aktív „állami lakásépítő ügynökség” épületeinek egyike sem omlott össze, amit nyilván nagyon sokan kétségbe vonnak, tekintve, hogy komplett városrészek váltak a földdel egyenlővé. Ebből következően a következő hetek, hónapok nagy kérdése az lesz, hogy a török közvélemény végül melyik verziót fogja a magáévá tenni: a vállalkozókat és kivitelezőket vagy az államot terheli a felelősség.

Az NKE munkatársa végül arra is emlékeztetett, hogy Törökországban három hónap múlva választások lesznek, a kampány egyik legfontosabb kérdése pedig bizonyosan az lesz, hogy a földrengés áldozatai kinek a számlájára írhatók, illetve a kampánytéma lesz a beavatkozás, a mentőmunkák menedzselése, majd a romok eltakarítása utáni újjáépítés is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Több mint kétéves csúcson a forint

Több mint kétéves csúcson a forint

Erős maradt a forint a keddi kamatcsökkentés után is, az euróval és a dollárral szemben is fontos szintek közelében kezdte a szerdai napot a magyar deviza miután az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. A nemzetközi devizapiacon közben az euró is erősödik a dollárral szemben, ami erősen meghatározhatja a forint pályáját is. A japán jen gyenge, a jüan hároméves csúcson – a kérdés most az, meddig tarthat ki a forint lendülete a lazítási pálya árnyékában. A lendület egyelőre megvan: délelőtt már 2023 novembere óta nem látott csúcsra erősödött a magyar deviza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×