Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Napozó és sportoló emberek Athén Glifáda nevű elővárosának tengerpartján 2020. május 10-én. Görögországban elkezdték a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások fokozatos feloldását, de a bárok és éttermek még nem nyithatnak ki.
Nyitókép: MTI/AP/Jorgosz Karahalisz

Németország támadásba lendül, már a pénz sem akadály

A koronavírus-járvány két éve alatt a németek országuk szinte minden szegletét felkeresték. Tavaly óta viszont egy friss felmérés szerint ismét "özönlenek" külföldre, az utazásra annyi pénzt költenek, mint előtte soha.

A magas energiaárak, a rekord méretű infláció és a feszült nemzetközi politikai helyzet ellenére 2023 a németek számára a korábbi rekordokat megdöntő utazási év lehet.

Erről tanúskodik a jövő kérdéseivel foglalkozó nemzetközi BAT alapítvány Hamburgban közzétett, a múlt év végén készített felmérése, amelyből kitűnt, hogy

a megkérdezettek hatvan százaléka erre az évre legkevesebb ötnapos külföldi utazást tervez.

Mindössze húsz százalék volt biztos abban, hogy ebben az évben nem utazik külföldre, míg további húsz százalék még bizonytalan volt.

Szakértők szerint az utazási kedv legalább olyan méretű, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban volt, sőt egyes felmérések szerint még annál is magasabb.

Ami a célállomásokat illeti, a tanulmány szerint a németek legszívesebben még mindig saját országukban töltik szabadságukat, mégpedig az otthoni tengerpartok és a hegyek között választva. Ennek ellenére az "otthon" aránya a külföldhöz képest némelyest csökken. A felmérés szerint

az utazási kedv növekedésének első számú haszonélvezői a mediterrán országok, mindenekelőtt Spanyolország és Olaszország.

A járvány előtti időszakhoz képest csökkent a szomszédos Ausztria népszerűsége. Első ízben fordult elő, hogy a több német töltötte szabadságát a Benelux-országokban, mint Ausztriában. Ugyanakkor egyre nagyobb az érdeklődés a távolabbi földrészek iránt, már amennyire az utazások megfizethetők.

Mindennek ellenére a németek igyekeznek takarékoskodni, és az utazás költségeit mindenekelőtt az ajándék-, illetve egyéb vásárlások korlátozásával mérsékelni. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73 százaléka lehetőség szerint a külföldi út esetében a főszezon helyett az elő-, illetve utószezont választja, és a többség a szállásköltséggel is igyekszik takarékoskodni.

Az alapítvány igazgatója ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a az energiaválság, az infláció és az Ukrajna elleni orosz háború nyomja bélyegét a jelen kihívásaira. Ennek ellenére az emberek az aggodalom, a csüggedés, illetve a fenntartások helyett a szabadság eltöltését illetően pragmatikusan reagálnak.

Utazni akarnak, és ennek érdekében bizonyos költségcsökkentő kompromisszumokra is készek.

A felmérés szerint az utazási kedv már a múlt évben is erőteljesen növekedett.

Az utazni vágyók elsősorban Németországot részesítették előnyben, és csaknem hatvan százalékuk legkevesebb ötnapos kiruccanást választott. Az időtartam ugyanakkor összefüggött az utazási célok növekedésével is. Így például az átlagos tartózkodás az európai országokban 12 napról 14 napra nőtt, míg a távolabbi célországok esetében 19-ről 21 napra.

A felmérés szerint a németek 13 százaléka a járvány két éve után tavaly ismét már távolabbra is merészkedett. A legkedveltebb régió a napsütötte Észak-Amerika, Észak-Afrika és a Távol-Kelet volt.

Az adatok szerint tavaly a német állampolgárok átlagosan több 1350 eurót adtak a szabadság eltöltésére

Az alapítvány tudományos igazgatójának összegzése szerint az idegenforgalmi elemzések történetében – azaz az elmúlt 39 évben – a németek még egyetlen esztendőben sem adtak ki utazásra annyi pénzt, mit tavaly.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×