eur:
396.31
usd:
354.6
bux:
74905.79
2024. szeptember 27. péntek Adalbert
Napozó és sportoló emberek Athén Glifáda nevű elővárosának tengerpartján 2020. május 10-én. Görögországban elkezdték a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások fokozatos feloldását, de a bárok és éttermek még nem nyithatnak ki.
Nyitókép: MTI/AP/Jorgosz Karahalisz

Németország támadásba lendül, már a pénz sem akadály

A koronavírus-járvány két éve alatt a németek országuk szinte minden szegletét felkeresték. Tavaly óta viszont egy friss felmérés szerint ismét "özönlenek" külföldre, az utazásra annyi pénzt költenek, mint előtte soha.

A magas energiaárak, a rekord méretű infláció és a feszült nemzetközi politikai helyzet ellenére 2023 a németek számára a korábbi rekordokat megdöntő utazási év lehet.

Erről tanúskodik a jövő kérdéseivel foglalkozó nemzetközi BAT alapítvány Hamburgban közzétett, a múlt év végén készített felmérése, amelyből kitűnt, hogy

a megkérdezettek hatvan százaléka erre az évre legkevesebb ötnapos külföldi utazást tervez.

Mindössze húsz százalék volt biztos abban, hogy ebben az évben nem utazik külföldre, míg további húsz százalék még bizonytalan volt.

Szakértők szerint az utazási kedv legalább olyan méretű, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban volt, sőt egyes felmérések szerint még annál is magasabb.

Ami a célállomásokat illeti, a tanulmány szerint a németek legszívesebben még mindig saját országukban töltik szabadságukat, mégpedig az otthoni tengerpartok és a hegyek között választva. Ennek ellenére az "otthon" aránya a külföldhöz képest némelyest csökken. A felmérés szerint

az utazási kedv növekedésének első számú haszonélvezői a mediterrán országok, mindenekelőtt Spanyolország és Olaszország.

A járvány előtti időszakhoz képest csökkent a szomszédos Ausztria népszerűsége. Első ízben fordult elő, hogy a több német töltötte szabadságát a Benelux-országokban, mint Ausztriában. Ugyanakkor egyre nagyobb az érdeklődés a távolabbi földrészek iránt, már amennyire az utazások megfizethetők.

Mindennek ellenére a németek igyekeznek takarékoskodni, és az utazás költségeit mindenekelőtt az ajándék-, illetve egyéb vásárlások korlátozásával mérsékelni. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73 százaléka lehetőség szerint a külföldi út esetében a főszezon helyett az elő-, illetve utószezont választja, és a többség a szállásköltséggel is igyekszik takarékoskodni.

Az alapítvány igazgatója ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a az energiaválság, az infláció és az Ukrajna elleni orosz háború nyomja bélyegét a jelen kihívásaira. Ennek ellenére az emberek az aggodalom, a csüggedés, illetve a fenntartások helyett a szabadság eltöltését illetően pragmatikusan reagálnak.

Utazni akarnak, és ennek érdekében bizonyos költségcsökkentő kompromisszumokra is készek.

A felmérés szerint az utazási kedv már a múlt évben is erőteljesen növekedett.

Az utazni vágyók elsősorban Németországot részesítették előnyben, és csaknem hatvan százalékuk legkevesebb ötnapos kiruccanást választott. Az időtartam ugyanakkor összefüggött az utazási célok növekedésével is. Így például az átlagos tartózkodás az európai országokban 12 napról 14 napra nőtt, míg a távolabbi célországok esetében 19-ről 21 napra.

A felmérés szerint a németek 13 százaléka a járvány két éve után tavaly ismét már távolabbra is merészkedett. A legkedveltebb régió a napsütötte Észak-Amerika, Észak-Afrika és a Távol-Kelet volt.

Az adatok szerint tavaly a német állampolgárok átlagosan több 1350 eurót adtak a szabadság eltöltésére

Az alapítvány tudományos igazgatójának összegzése szerint az idegenforgalmi elemzések történetében – azaz az elmúlt 39 évben – a németek még egyetlen esztendőben sem adtak ki utazásra annyi pénzt, mit tavaly.

Címlapról ajánljuk
Kormányválság alakult ki Csehországban, koalíciós tárgyalások jönnek

Kormányválság alakult ki Csehországban, koalíciós tárgyalások jönnek

Azután, hogy Petr Fiala miniszterelnök kedden bejelentette, meneszteni kívánja a kabinetből Ivan Bartos kalózpárti kormányfőhelyettest és regionális fejlesztési minisztert, mert nem elégedett a munkájával, a Kalózpártnál "robbant a bomba". Bartos szerint Fiala megszegte a koalíciós szerződést.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.27. péntek, 18:00
Steinbach József
a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
Megváltoztatja nukleáris doktrínáját Oroszország, Vuhledárban folynak a harcok – Háborús híreink csütörtökön

Megváltoztatja nukleáris doktrínáját Oroszország, Vuhledárban folynak a harcok – Háborús híreink csütörtökön

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette, megváltoztatja Oroszország nukleáris doktrínáját, kifejezetten azzal a céllal, hogy szükség esetén atomcsapást tudjon mérni Ukrajnára. Eszerint nukleáris csapással lenne sújtható egy olyan agresszor állam is, amely nem rendelkezik nukleáris fegyverrel, de egy másik, atomfegyverekkel rendelkező ország támogatását élvezi. Utóbbi az Egyesült Államokra és Ukrajnára vonatkozhat. Orosz jelentések szerint újabb két települést foglaltak el Donyeck megyében, és már az egykor 14 ezres város, Vuhledár belterületén folynak a harcok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×