eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Andrzej Duda lengyel elnök sajtóértekezletet tart a varsói elnöki palotában 2021. december 27-én, miután megvétózta a külföldi részesedésű média működéséről szóló törvény módosítását.  A  december 17-én a szejmben megszavazott törvénymódosítás szerint a külföldi cégek akkor kaphatnának médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli jogi személyek részesedése bennük nem haladja meg a 49 százalékot.
Nyitókép: MTI/PAP/Andrzej Lange

A lengyel elnök előzetes normakontrollt kér az uniós helyreállítási terv ügyében

Előzetes normakontrollt kér az uniós helyreállítási terv feltételéül szabott, a szejmben minap megszavazott jogszabály-változtatásokról a lengyel elnök.

Ezt maga Andrzej Duda államfő közölte a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban péntek este sugárzott nyilatkozatában.

A lengyel kormánykoalíció élén álló Jog és Igazságosság (PiS) párt által előterjesztett jogszabály a Lengyelországnak szánt uniós támogatások kifizetését célozza, részleteire a varsói kormány beszámolója szerint előzetesen rábólintottak az illetékes uniós biztosok.

Az államfő aláhúzta: a helyreállítási eszközök ügyében Lengyelországnak, de az Európai Uniónak is kompromisszumra van szüksége. "Tisztességesen kell azonban kimondani, hogy a (Varsó és Brüsszel közötti) megállapodás komoly alkotmányjogi kétségeket kelt" - tette hozzá.

Kifejtette: fontosnak tartja a helyreállítási eszközök gyors mozgósítását, ezért nem döntött a jogszabály megvétózásáról. Az előírások viszont az olyan alapvető kérdéseket érintik, mint a bírósági rendszer stabilitása, ezért az állampolgárok jogi biztonsága érdekében előzetes normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól - mondta.

Alkotmánybírósági döntés meghirdetése előtt a jogszabály nem léphet hatályba. Duda úgy ítélte meg: az előzetes normakontroll mégsem fogja késleltetni a Lengyelországnak járó helyreállítási eszközök kifizetését, mivel a Varsó és Brüsszel közötti megállapodás értelmében még más lépésekre és más törvények elfogadására is szükség van.

Az elnök arra szólította fel az alkotmánybíróságot, hogy a jogszabályt haladéktalanul tűzze napirendre.

A jogszabály szerint a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át. Bővítik emellett azon eljárások körét, amelyek esetében egy per előtt vizsgálható a bírák elfogulatlansága.

A szabályozást a parlamenti vita során az ellenzék alkotmányellenesnek minősítette.

Az egyik kisebb kormánykoalíciós tag, a Szolidáris Lengyelország viszont "a brüsszeli hivatalnokok által diktált törvénynek" minősítette az előírásokat. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a párt elnöke csütörtökön a törvény megvétózására szólította fel Andrzej Dudát.

A lengyel helyreállítási terv 22,5 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 12,1 milliárd eurós kölcsön lehívását teszi lehetővé. A teljesítendő feladatok között szerepel a szélerőművek építésének feltételeit módosító törvény is, amelyet a szejm szerdán megszavazott, és továbbította szenátusi megvitatásra.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×