eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter a Vatikánból üzent

A keresztények védelme és a pápalátogatás is téma volt a találkozóin.

Magyarország és a Vatikán három kérdésben is közös, a nemzetközi fősodornak nem mindig megfelelő álláspontot képvisel, ilyen az ukrajnai béketeremtés, a családok védelme és a keresztények támogatása - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Vatikánvárosban.

Szijjártó Péter Ferenc pápa esetleges magyarországi látogatásával kapcsolatban arról számolt be, hogy Magyarország a végleges döntést várja, s ha sor kerül a vizitre, akkor azt a lehető legkörültekintőbben fogják előkészíteni.

Felkereste XVI. Benedek pápa nyughelyét is. "Nagyon sokan szerettük Benedek pápát, nagyon szerettük azt, amit ő képviselt, és ahogyan képviselte. Imádkoztunk érte, imádkoztunk az egészségért, és számomra természetes volt, hogy amint Rómába jövök, akkor a sírhelyéhez is ellátogatunk" - mondta.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nap folyamán többek között a szentszéki diplomáciát vezető - a Vatikán külügyminisztereként ismert - Paul Richard Gallagher érsekkel is találkozott, akit a barátjának nevezett, miután már több mint nyolc éve dolgoznak együtt. Kiemelte, hogy Magyarország és a Vatikán egyetért abban, hogy mielőbb véget kell érnie a háborúnak, az emberi szenvedésnek Ukrajnában, ez közös törekvés.

"Sajnos azt kell látni azonban, hogy a nemzetközi politikában a háborús retorika uralkodik, sok esetben bírálják, kritizálják és megbélyegzik azokat, akik a béke érdekében lépnek fel, de ez nem szabad, hogy eltérítsen minket" - hangsúlyozta. "A béketeremtésre koncentrálunk, felajánljuk segítségünket, és ha van rá szükség, akár közvetítőként, akár béketárgyalások házigazdáiként, ránk mindig számíthatnak a világon".

Emellett a családok védelméről is szó volt, amelyre a kormány "a nemzet egyik fontos stratégiai kérdéseként" tekint, hasonló álláspontot képviselve a Vatikánnal.

Illetve - mint tudatta - hosszan beszéltek az üldözött keresztény közösségek támogatásáról, különösen, hogy ma a világon nagyjából 360 millió keresztény van kitéve üldöztetésnek vagy diszkriminációnak, és szembetűnő a támadások számának drasztikus növekedése Afrika szubszaharai térségében.

"Szükség lesz ezután is arra, hogy mi, magyarok, akik a kereszténységünket és a keresztények iránti felelősségünket komolyan vesszük, ezután is támogassuk a keresztény közösségeket" - vélekedett. "Arról biztosítottam az érsek atyát, hogy ránk, magyarokra a világ minden egyes helyén élő keresztény közösségek számíthatnak". Ennek kapcsán pedig emlékeztetett, hogy nemrégiben Libanonban és Mexikóban is magyar forrásokból újjáépített templomot adtak át.

Magyarország az elmúlt években mintegy százmillió dollárt fordított nehéz helyzetben lévő keresztény közösségek támogatására. "Hatvan országban mintegy egymillió keresztényt segítettünk abban, hogy hazatérjen vagy az otthonában tudjon maradni".

A miniszter ezt követően Claudio Gugerotti érsekkel, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusával is megbeszélést folytatott, elsősorban a keleti keresztény egyházak híveinek nehéz körülményeiről.

Aláhúzta, hogy a világ ezen részen is van keresztényüldözés, ráadásul itt egyébként is gyakoribbak a háborúk, nehezebbek az életkörülmények, ezért az érintettek ezentúl is számíthatnak Magyarország támogatására, a gazdasági nehézségek ellenére is.

"Tehát Irakban, Szíriában, Libanonban, Jordániában továbbra is támogatjuk a keresztény közösségeket abban, hogy békében és nyugalomban élhessenek azokon a területeken, ahol a közösségeik már sok-sok évszázad óta élnek".

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×