Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A flare burns waste gas at an oil Refinery.
Nyitókép: millerpd/Getty Images

Tovább terjeszkedik a Mol Azerbajdzsánban

A Mol-csoport és a SOCAR azerbajdzsáni állami olajvállalat aláírta a Shamakhi-Gobustan régiót lefedő új szárazföldi szénhidrogén-kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodás legfontosabb feltételeit a Baku Energia Fórumon – közölte az olajtársaság.

A közlemény szerint a megállapodás újabb fontos lépés a két vállalat stratégiai partnerségében, és kifejezi a közös szándékot annak további bővítésére Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában, megerősítve a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-régióban.

A tervek szerint a Mol 65 százalékos részesedéssel operátorként vezetné a projektet, míg a SOCAR 35 százalékos tulajdonrésszel társulna. A kutatásra, fejlesztésre és termelésre vonatkozó teljes körű megállapodás véglegesítése a következő időszak tárgyalásai és a szükséges hatósági jóváhagyások függvénye.

"A Shamakhi–Gobustan projekt nemcsak értékes kiegészítője lesz nemzetközi termelési portfóliónknak, hanem fontos szerepet játszhat majd Közép-Európa stabil

energiaellátásában, az energiabiztonság erősítésében" - idézte a közlemény Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját.

A Mol másik azerbajdzsáni projektje, az offshore ACG projekt már ma is hozzájárul Közép-Európa energiabiztonságához és a régió finomítói rugalmasságához - tette hozzá. A Mol-csoport 2020-ban szerzett 9,57 százalékos részesedést a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogéntermelésének 14 százalékát, készleteinek 25 százalékát adta.

Bár a Mol az ACG-projektben kisebbségi tulajdonos, nyolc évtizedes készletmenedzsment és termelésoptimalizálási szakértelmével aktívan hozzájárul a mező fejlesztéséhez. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók ellátásában. Eddig összesen 15 millió hordónyi Mol kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba - tájékoztattak.

A megállapodást Hernádi Zsolt és Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá a Baku Energia Fórumon.

A Mol-csoport tavaly 1121,8 milliárd forint (3,1 milliárd dollár) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el, amely 2,2 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Az értékesítés nettó árbevétele 9178 milliárd forintra (25,1 milliárd dollár) nőtt az előző évi 8909 milliárd forint után (25,2 milliárd dollár), a nettó eredmény a 2023-as 530,4 milliárd forintról (1,5 milliárd dollár) 364,2 milliárd forintra (1 milliárd dollár) esett.

A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír 3100 forinton zárt hétfőn. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3168 forint, a legalacsonyabb 2558 forint volt.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×