A közlemény szerint a megállapodás újabb fontos lépés a két vállalat stratégiai partnerségében, és kifejezi a közös szándékot annak további bővítésére Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában, megerősítve a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-régióban.
A tervek szerint a Mol 65 százalékos részesedéssel operátorként vezetné a projektet, míg a SOCAR 35 százalékos tulajdonrésszel társulna. A kutatásra, fejlesztésre és termelésre vonatkozó teljes körű megállapodás véglegesítése a következő időszak tárgyalásai és a szükséges hatósági jóváhagyások függvénye.
"A Shamakhi–Gobustan projekt nemcsak értékes kiegészítője lesz nemzetközi termelési portfóliónknak, hanem fontos szerepet játszhat majd Közép-Európa stabil
energiaellátásában, az energiabiztonság erősítésében" - idézte a közlemény Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját.
A Mol másik azerbajdzsáni projektje, az offshore ACG projekt már ma is hozzájárul Közép-Európa energiabiztonságához és a régió finomítói rugalmasságához - tette hozzá. A Mol-csoport 2020-ban szerzett 9,57 százalékos részesedést a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogéntermelésének 14 százalékát, készleteinek 25 százalékát adta.
Bár a Mol az ACG-projektben kisebbségi tulajdonos, nyolc évtizedes készletmenedzsment és termelésoptimalizálási szakértelmével aktívan hozzájárul a mező fejlesztéséhez. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók ellátásában. Eddig összesen 15 millió hordónyi Mol kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba - tájékoztattak.
A megállapodást Hernádi Zsolt és Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá a Baku Energia Fórumon.
A Mol-csoport tavaly 1121,8 milliárd forint (3,1 milliárd dollár) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el, amely 2,2 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Az értékesítés nettó árbevétele 9178 milliárd forintra (25,1 milliárd dollár) nőtt az előző évi 8909 milliárd forint után (25,2 milliárd dollár), a nettó eredmény a 2023-as 530,4 milliárd forintról (1,5 milliárd dollár) 364,2 milliárd forintra (1 milliárd dollár) esett.
A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír 3100 forinton zárt hétfőn. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3168 forint, a legalacsonyabb 2558 forint volt.




