A tárcavezető a Szentkirályi Magyarország Kft. gyáravató ünnepségén elmondta, hogy ez az ásványvíz- és üdítőitalgyártó 2021-ben indult, nagyjából 11 milliárd forint értékű fejlesztési programjának az egyik mérföldköve, amelynek eredményeként jelentősen bővült a vállalat palackozó kapacitása.

Beszédében kiemelte, hogy a beruházáshoz az állam 3,8 milliárd forint támogatást nyújtott, így segítve elő azt, hogy az ásványvizek, illetve a Pepsi termékek palackozási igényét helyben ki lehessen elégíteni.

„Innentől kezdve a Magyarországon elfogyasztott Pepsi termékeket nem valahonnan külföldről kell importálni (…) Tehát

gyakorlatilag import helyett saját termelés”

– fogalmazott. Külön kitért a környezetvédelmi szempontokra is, kiemelve, hogy a kamionoknak ezentúl másfél millió kilométerrel kevesebbet kell megtenniük, ráadásul bővítették a víztisztítómű kapacitását és kiépült egy szennyvízkezelő üzem is.

Fontosnak nevezte, hogy a Szentkirályi továbbra sem oldódott fel az olasz Mattoni 1873-mal folytatott nemzetközi együttműködésben, magyar tudott maradni.

„A Szentkirályi továbbra is magyar egy nagy nemzetközi együttműködésben. Ezt mi, akik egy kis közép-európai nemzet vagyunk, nagyra értékeljük. Úgy, ahogyan a Pepsi-gyártás hazahozatala is nemcsak egy 11 milliárd forintos beruházás, hanem egy fontos érzelmi kérdés, úgy ez nekünk, magyaroknak érzelmi kérdés, hogy a felépített magyar brandek valóban magyar brandek maradjanak” – szögezte le.

Szijjártó Péter tudatta, hogy az olasz vállalatok Magyarország a tíz legnagyobb beruházói közösség közt vannak, Olaszország a hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és tavaly először a negyedik legfontosabb exportpiaca is lett. Valamint érintette azt is, hogy Bács-Kiskun vármegye az utóbbi tíz évben olyan gazdasági teljesítményt nyújtott, amelynek nyomán a munkanélküliség megfeleződött, az ipari termelés meg megduplázódott.

Aláhúzta, hogy a régió az európai autógyártás egyik fellegvára, viszont emellett az élelmiszeripar is egy lehetőség a sokszínűsítésre, amivel élnek is a jelek szerint.

Ennek kapcsán emlékeztetett az elmúlt időszak válságaira, s fontosnak nevezte a tanulságok levonását, márpedig – mint leszögezte – az egyik ilyen, hogy stratégiai fontosságú kérdés az élelmiszerekkel való önellátás képessége. Megjegyezte, hogy az élelmiszeripar hazánkban amúgy is stratégiai ágazat, amelyik több mint 140 ezer embernek ad munkát.

„Az elmúlt tíz évben 287 nagy élelmiszeripari beruházás jött létre Magyarországon a kormány támogatásával, összességében 1400 milliárd forint értékben, és ezek is hozzájárultak ahhoz nagymértékben, hogy tíz esztendő alatt eljutottunk oda, hogy ma egymillióval többen állnak munkában, mint egy évtizeddel ezelőtt” – mondta.

„Ennek a sok-sok élelmiszeripari beruházásnak az egyik következménye az lett, hogy ez az ágazat valóban válságálló lett, hiszen a Covid alatt sem volt például ellátási probléma Magyarországon” – tette hozzá. Majd kiemelte, hogy a szektor adta a hazai exportteljesítmény növelésének egyik fontos pillérét.

„Hiszen mi, Magyarországon kétszer annyit állítunk elő úgy általánosságban mindenből, ahhoz képest, mint amit megenni vagy meginni tudunk”

– jelentette ki.

Végül pedig közölte, hogy tavaly az ágazat termelési értéke 6650 milliárd forint volt, míg a koronavírus-járvány előtt ez 3800 forint körül alakult.