Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
321.72
bux:
131144.56
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Rishi Sunak volt brit pénzügyminiszter távozik londoni otthonából 2022. október 24-én. Sunak előző napon bejelentette, hogy indul a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási versenyében. Rishi Sunak a lehetséges pályázók közül elsőként szerezte meg az induláshoz minimálisan előírt száz alsóházi tory frakciótag támogatását. Liz Truss brit miniszterelnök október 20-án mondott le a párt vezetéséről.
Nyitókép: MTI/AP/David Cliff

Ötmillió fontot fizetett az adóhatóságnak, mégis bajban van a brit pénzügyminiszter

Egy férfi 360 millió forintnyi kölcsönhöz segíthette Boris Johnson akkori miniszterelnököt, BBC-elnök lett belőle. A hivatalban lévő pénzügyminiszternek pedig milliós adótartozása volt. Nagy-Britanniában az újabb konzervatív botrányok a kormánypárt támogatóinak sem tetszenek.

A brit konzervatívokat – bár munkásosztálybeliek is szavaznak rá – gyakran azzal támadják, hogy a privilegizált osztály pártja és a kormánypártnak nem tett jót két, szinte egyszerre kipattant ügy, amely csak erősítheti ezeket a sztereotípiákat.

Az egyikben Rishi Sunak miniszterelnök etikai vizsgálatot rendelt el a kormány volt minisztere és jelenlegi pártelnöke, Nadim Zahawi ügyében. Kiderült ugyanis, hogy Zahawi – a befolyásos YouGov közvélemény-kutató milliomos alapítója – 30 százalékos büntetőkamatot fizetett egy időben nem rendezett adótartozásért. A BBC az „adóhatósággal fennállt” vitaként jellemzi az ügyet, amit a felek úgy rendeztek, hogy Zahawi közel ötmillió fontot fizetett be a hivatalnak.

Ami etikai kételyeket vet fel: az adótartozás idején már miniszter volt és ami még pikánsabbá teszi az ügyet, tavaly nyáron, akkori pénzügyminiszterként rendezte végül a számlát. A konzervatív bulvárlap, a The Sun szerint

a büntetést az exminiszter offshore-számlái kapcsán rótták ki.

A verdikt: „Zahawi zavaros adóügyei toxikusak a toryk számára” – írta a lap, amely megemlíti, hogy közben a „keményen dolgozó Sun-olvasók az évtizedek óta legmagasabb adóteherrel küzdenek”.

A politikus – aki amúgy sikersztori lehetne, mivel iraki kurd menekültből lett gazdag üzletember, majd bábáskodott sikeresen a Covid-oltási program felett – azt állította, hogy „hanyagságból elkövetett, nem szándékos hibáról” volt szó, és ezt a brit adhatóság is elfogadta.

Ezért nem hajlandó távozni, aminek nyomán a munkáspárti ellenzék elkezdte követelni, hogy Sunak miniszterelnök váltsa le. Sunak viszont még azt is hagyja, hogy Zahawi továbbra is a kormánypárt elnöke maradjon az etikai vizsgálat idejére.

Közben egy másik ügy is fejfájást okozhat a toryknak: vizsgálat indul annak ügyében is, hogy miként nevezhették ki Richard Sharpot a BBC elnökévé, néhány héttel az után, hogy segített Boris Johnson egykori miniszterelnöknek egy 800 ezer fontsterlinges hitel megszerzésében.

A tory pártdonor ügyét az úgynevezett Közalkalmazotti Kinevezések Biztosa és ezzel párhuzamosan a BBC is kivizsgálja. Előbbi hivatal feladata biztosítani, hogy a közszférában – bár a BBC szigorúan véve nem állami alkalmazó – ne lehessen visszásságokat elkövetni az alkalmazottak felvétele és kinevezése során, és hogy a folyamat fair és átlátható legyen, a jelölteket rátermettségük és ne kapcsolataik alapján válasszák ki. A hivatal vezetője most közölte, hogy visszamenőleg átnézi a BBC elnöki posztjáért folyt versenyt és pályázatokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×