eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Sanna Marin finn miniszterelnök az EU-csúcstalálkozó második napi ülésére érkezik Brüsszelben 2022. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Sanna Marin: a Nyugat megtanulta a leckét remélhetőleg

A finn miniszterelnök szerint, országa egyszer már háborúzott Oroszországgal, és nem akar többször.

Remélhetőleg a Nyugat megtanulta a leckét, miként bánjon Oroszországgal – jelentette ki Sanna Marin, a NATO-tagjelölt Finnország kormányfője a Davosban megkezdődött Világgazdasági Fórumon (WEF).

Azt fejtegette, hogy amennyiben Ukrajna NATO-tag lenne, most nem lenne háború. Mint mondta, ez az oka annak is, hogy Finnország és Svédország tavaly felvételét kérte az észak-atlanti szövetségbe.

"Azért akarunk NATO-tagok lenni, mert soha többé nem akarunk háborút Finnországban. Egyszer már háborúban álltunk Oroszországgal" – mondta a finn kormányfő Fareed Zakaria amerikai újságírónak nyilatkozva.

Beszélt arról is, hogy

amennyiben Oroszország győzelmet aratna Ukrajnában, az azt mutatná, hogy egy másik ország megtámadása természeti erőforrások megszerzésével vagy területi nyereséggel jár.

Hangsúlyozta, hogy a nyugati demokráciáknak azt az üzenetet kell küldeniük Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy "amíg szükséges, öt, tíz, akár tizenöt évig is támogatni fogják Ukrajnát, és nem fognak leállni ezzel". Hozzátette, hogy az ukránokon múlik, mikor állnak készen tárgyalásokra egy békemegállapodás érdekében.

Sanna Marin szerint érdemes felidézni a 2014-es eseményeket is, amikor Oroszország megtámadta és elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától. Úgy vélekedett, hogy amennyiben az EU akkor sokkal keményebben lép fel, sokkal szigorúbb szankciókkal, eltérően alakult volna a történelem menete.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×