Infostart.hu
eur:
395.31
usd:
339.56
bux:
104286.14
2025. augusztus 10. vasárnap Lőrinc
Sanna Marin finn miniszterelnök az EU-csúcstalálkozó második napi ülésére érkezik Brüsszelben 2022. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Sanna Marin: a Nyugat megtanulta a leckét remélhetőleg

A finn miniszterelnök szerint, országa egyszer már háborúzott Oroszországgal, és nem akar többször.

Remélhetőleg a Nyugat megtanulta a leckét, miként bánjon Oroszországgal – jelentette ki Sanna Marin, a NATO-tagjelölt Finnország kormányfője a Davosban megkezdődött Világgazdasági Fórumon (WEF).

Azt fejtegette, hogy amennyiben Ukrajna NATO-tag lenne, most nem lenne háború. Mint mondta, ez az oka annak is, hogy Finnország és Svédország tavaly felvételét kérte az észak-atlanti szövetségbe.

"Azért akarunk NATO-tagok lenni, mert soha többé nem akarunk háborút Finnországban. Egyszer már háborúban álltunk Oroszországgal" – mondta a finn kormányfő Fareed Zakaria amerikai újságírónak nyilatkozva.

Beszélt arról is, hogy

amennyiben Oroszország győzelmet aratna Ukrajnában, az azt mutatná, hogy egy másik ország megtámadása természeti erőforrások megszerzésével vagy területi nyereséggel jár.

Hangsúlyozta, hogy a nyugati demokráciáknak azt az üzenetet kell küldeniük Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy "amíg szükséges, öt, tíz, akár tizenöt évig is támogatni fogják Ukrajnát, és nem fognak leállni ezzel". Hozzátette, hogy az ukránokon múlik, mikor állnak készen tárgyalásokra egy békemegállapodás érdekében.

Sanna Marin szerint érdemes felidézni a 2014-es eseményeket is, amikor Oroszország megtámadta és elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától. Úgy vélekedett, hogy amennyiben az EU akkor sokkal keményebben lép fel, sokkal szigorúbb szankciókkal, eltérően alakult volna a történelem menete.

Címlapról ajánljuk

Megvan a Trump-Putyin-csúcs helyszíne is - Területcsere a megoldás?

Bár korábban lehetett hallani svájci, olasz és magyarországi helyszínről, a legkézenfekvőbb megoldás született: a két ország határvidéke. A találkozó tárgya természetesen az ukrajnai háború és azon belül is a lehetséges fegyvernyugvás. Donald Trump közvetlenül utalt arra, hogy két irányból is nyomást helyezett az Egyesült Államok Oroszországra.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.11. hétfő, 18:00
Deák András
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa
Egyetlen húzással könyörtelen fegyverkezési versenyt robbantott ki Donald Trump – Mindkét oldal számára óriási a tét

Egyetlen húzással könyörtelen fegyverkezési versenyt robbantott ki Donald Trump – Mindkét oldal számára óriási a tét

„Amikor ők lealacsonyodnak, mi felemelkedünk” – szólt Michelle Obama beszéde a demokraták 2016-os jelölőgyűlésén. Az egykori first lady azt ecsetelte, hogy kifizetődőbb egyenes gerinccel felülemelkedni a Donald Trump vezette republikánusok személyeskedő támadásain, ahelyett, hogy a demokraták is beszállnának a sárdobálásba. Legutóbbi, 2024-es beszéde alapján viszont úgy tűnt, immár maga Obama sem hisz az évek alatt saját életre kelt mantrájában, és a második Trump-ciklus idején a Demokrata Párt hívei is egyre-másra kérik számon politikusaikon, hogy nem veszik fel kellőképpen a kesztyűt a régi-új elnökkel. Miután a republikánusok egyik bástyájának számító Texas – Trump kérésének eleget téve – pár éven belül másodjára is átrajzolja a kongresszusi választókörzeteinek határait, ráadásul mindezt azért, hogy öt képviselői helyet elvegyenek ellenfeleiktől Washingtonban, a demokraták szintén kardot rántottak: a szemet szemért elv jegyében belementek a kerületek manipulálását célzó fegyverkezési versenybe, kukázva a kezüket eddig gúzsba kötő elveiket. Azt, hogy hatalmas a tét, nemcsak az jelzi, hogy a texasi kormányzó letartóztatással és elmozdítással fenyegette meg a törvényhozást meneküléssel megakasztó demokratákat: akár a két párt között kirobbant, bosszúspirállal fenyegető gerrymanderingen is múlhat, hogy 2026 után korlátot szabhatnak-e Trump elnöki hatalmának vagy sem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×