eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Autóbusz kiégett roncsa a berlini Neukölln kerületben 2023. január 3-án. Szilveszter éjjel a tűzijátékok helytelen használata miatt a berlini tűzoltók több mint 1700 segélyhívást kaptak és 38 esetben támadás érte őket.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Németországban még számolják a szilveszteri éjszakai támadásokat, de már 280-nál járnak

Egyelőre egy napilap készített összegzést, a hatóságoknak ez csaknem három hét alatt sem sikerült.

Csaknem három hét telt el a Berlinben és más tartományokban a tűzoltók és a rendőrök ellen végrehajtott szilveszter éjszakai támadások óta, egyelőre azonban még mindig nem készült el a hivatalos mérleg az atrocitásokról. Az illetékes hatóságok még a beérkező adatokat gyűjtik, amelyekből arra lehet következtetni, hogy csaknem háromszáz ilyen támadás történt.

A Der Tagesspiegel című berlini napilap szerint az országban több mint 280 a tűzoltók és rendőrök elleni támadás történt, amelyeket többnyire német, illetve külföldi fiatalok hajtottak végre. A petárdákkal és a tűzijátékokhoz használt robbanószerekkel való támadások fő helyszíne az önálló tartománynak számító főváros volt, de hasonló atrocitások helyszíne volt a tizenhat közül szinte valamennyi tartomány.

Az újság maga készítette azt az országos felmérést, amely szerint

az országban a tűzoltók, illetve a rendőrök ellen 282 ilyen támadást hajtottak végre.

A lap a tartományok belügyminisztériumait kérdezte, és az ideiglenes mérleg ennek nyomán született.

A tényleges szám azonban az eddig közölteknél magasabb lehetett, különös tekintettel arra, hogy Hessen és Baden-Württemberg tartomány illetékes minisztériumaitól nem érkezett válasz. Ugyanakkor korábbról ismert volt, hogy mindkét tartományban voltak ilyen támadások.

Az újság adatai szerint a legtöbb támadás Berlinben történt. A rendőrség a lappal azt közölte, hogy 59 esetben rendőrök, 43 esetben pedig a tűzoltók, illetve a mentők ellen hajtottak végre ilyen jellegű atrocitásokat. A főváros után Alsó-Szászország, valamint Észak-Rajna-Vesztfália következett egyaránt 42 sérüléseket követelő támadással. Bajorországban 34, a szintén önálló tartománynak számító Hamburgban pedig 19 feljegyzett támadás történt.

A szilveszter éjszaka történtek után

egyedül Berlinben 145 személyt vettek őrizetbe,

köztük német fiatalokat, továbbá 18 különböző nemzetiségű külföldit.

A garázda cselekmények nyomán mindenekelőtt Nancy Faeser szövetségi szociáldemokrata belügyminiszter indítványozta a rendfenntartó erőket védő törvények szigorítását. Faeserrel szemben a szabad demokrata igazságügyi miniszter, Marco Buschmann azon a véleményen van, hogy egyelőre nincs szükség szigorításra. A miniszter szerint inkább az érvényben lévő jogszabályokat kell következetesebben és határozottabban érvényesíteni.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×