A g7.hu ír arról, hogy az ukrajnai háborúban meghatározó tényezővé lépett elő a tüzérség, és annak lőszerellátása. Mindkét fél katonai céljainak eléréséhez ugyanis létfontosságú, hogy megfelelő ágyú- és rakétatűzzel tudja elárasztani az ellenséget.

Az oroszok például a háború első két napján több tüzérségi gránátot lőttek ki, mint Nagy-Britannia teljes készlete. A Royal United Services Institute (RUSI) brit védelmi kutatóintézet szerint az orosz felhasználás a donbaszi harcok tetőfokán napi 32 ezer tüzérségi lőszer volt, az átlag pedig 20 ezer körül alakult (amerikai források szerint ez azóta is hasonló). Bár az ukránok átlagban csak hétezret lőttek el naponta, még ez a mennyiség is 30-50-szerese annak, amit az amerikai hadsereg elhasznált Afganisztánban.

Az igazsághoz tartozik azonban az, hogy a nyugati hadseregeknél azért csökkenhetett a tüzérség jelentősége, mert azt nagymértékben helyettesíteni tudja a légierő.

Ukrajnában azonban egyik félnek sem sikerült kivívnia a teljes légifölényt,

márpedig ez előfeltétele a repülők intenzív felhasználásának.

A portál szerint most az a nagy kérdés, hogy az oroszok vagy az ukránok készletei fogynak-e ki előbb. Az oroszok problémáit több jel is mutatja. Egyrészt jelentősen csökkent az egy-egy támadás idején felhasznált rakéták és más precíziós fegyverek, valamint tüzérségi lőszerek mennyisége. Másrészt Oroszország újabban külföldről próbál fegyvereket vásárolni. Tüzérségi gránátokat vett Észak-Koreától, míg Irántól támadó drónokat és talán ballisztikus rakétákat is. Mindez az orosz tartalékok vészes fogyására utal, illetve arra, hogy a hazai hadiipar képtelen elegendő mennyiséget gyártani.

#Ukraine: ❗ A very notable development - new Ukrainian-made artillery ammunition started to reach the frontlines.

Here we can see OF-25T 152mm HE projectiles, made in 2022 - they can be fired from D-20/Msta-B towed howitzers and 2S3/Msta-S SPHs. pic.twitter.com/n5D83j1sDf

— ?? Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) January 1, 2023

De Ukrajna sincs jobb helyzetben. A régebbi, szovjet-orosz eredetű tüzérségi eszközök muníciója annyira megfogyatkozott, hogy már Szudánból és Pakisztánból próbálnak hozzájuk lőszert beszerezni. A korábbi szovjet blokkhoz tartozó kelet-európai országok is jórészt átadták a készleteiket, a csehek pedig állítólag az ukrán igények miatt kisebb mennyiségben tovább folytatják az ezekhez való gránátok gyártását.

A mennyiség mellett azonban a minőség is fontos szempont. Márpedig – hírszerzői jelentések szerint – újabban az oroszok több évtizede raktárak mélyén heverő lőszereket is kénytelenek felhasználni. Az ezekben lévő robbanóanyagokban viszont olyan kémia folyamatok indulhattak el, amelyek igencsak veszélyessé teszik ezek felhasználását. Az csak egy dolog, hogy a gránát a becsapódáskor nem robban fel. Sokkal súlyosabb gond, ha szállítás, előkészítés, esetleg a betöltés közben következik be robbanás.

A lőszer fogyása mellett

az ágyúk, aknavetők, rakétasorozatvetők elhasználódása is egyre nagyobb probléma.

Minden lövés jócskán megviseli a fegyvereket, amelyek kopása előbb csak a pontosság rovására megy, de idővel akár a cső felrobbanásához is vezethet. Ezért az sem mindegy, hogy milyen gyorsan tudja egyik vagy másik fél cserélni ezeket.

Az Ukrajna mögött álló nyugati világ mindenesetre egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a lőszergyártás felfuttatására és újabb tüzérségi eszközök szállítására. Az oroszok pedig a saját hadiiparukat akarják még jobban felpörgetni és nyilván igyekeznek minden, még elérhető tartalékot is mozgósítani. Az, hogy melyik háborús félnek sikerül hatékonyabban ellátni a tüzérséget, heteken belül kiderülhet.