Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
A háborúban megrongált házak a délkelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Mariupolban 2022. december 10-én. A várost május 20-án foglalta el teljesen az orosz hadsereg.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Bendarzsevszkij Anton: az ukrán háború miatt erősödött a NATO, de blokkosodott a világ

Kevés sikert tud felmutatni Moszkva a háború eddigi tíz hónapjában – így értékelt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. Ugyanakkor Ukrajnában egyes városok a földdel váltak egyenlővé, és akár 750-800 milliárd dollárra is szükség lehet a helyreállításhoz.

Bár Ukrajna a 2014-es krími megszállással együtt elveszítette területének 15 százalékát, Moszkva fontos települést Mariupolon kívül nem tudott megszerezni. "Stratégiailag nincs olyan fontos terület, amely meghatározó lett volna ebben a háborúban, ami egyértelmű kudarcot jelentett volna Ukrajnára nézve" – mondta Bendarzsevszkij Anton.

A szakértő szerint ehhez hozzájárult, hogy az invázió előtt az orosz hírszerzés komoly hibákat vétett, és a katonai reform is félresikerült. A villámháborúra készülő Oroszország ráadásul meglepően erős ukrán ellenállással találkozott. Ukrajnát az Egyesült Államok és további 51 ország is segíti, nyártól nehézfegyverekkel is, így szeptemberben Kijev ellentámadást is indíthatott.

A katonai sikerek ellenére az ostromlott városok és azok környéke a földdel vált egyenlővé. "Vannak becslések, hogy mennyi pénzre van szüksége Ukrajnának a helyreállításhoz, és ezek jelenleg arról szólnak, hogy legalább 600 milliárd dollárra, de inkább 750-800 milliárd dollárról van szó" – mondta.

Bendarzsevszkij Anton szerint az Oroszország ellen meghozott szankciók eredményessége nem egyértelmű. "Gazdasági károkat valóban okoznak, de az orosz vezetés magatartásának a megváltoztatását hiába várjuk a szankcióktól. Ha ez lebegett a döntéshozók szeme előtt, akkor inkább át kellene értékelni a szankciók működtetését" – mondta.

A háború nemzetközi politikára gyakorolt következményeit is számba vette: szerinte még inkább felpörgött a fegyverkezés, és a NATO bővült a katonai konfliktus hatására. A háború miatt a szervezet új célokat, új szerepet nyert, miután az 1990-es és a 2000-es években egyfajta "tetszhalott szerepben volt".

A szakértő úgy látja, hogy az orosz–ukrán háború hatására blokkosodni kezdett a világ, és az Egyesült Államok vezetésével összekovácsolódott a Nyugat. Eközben formálódik egy keleti tömb is Oroszországgal és Kínával az élen.

"A világ átjárhatósága kereskedelmi szempontból, az emberek mozgásának a szempontjából, és politikai szempontból is nagyon erősen leszűkült, és haladunk az átjárhatatlan blokkok irányába" – jegyezte meg.

Bendarzsevszkij Anton szerint

a háború csak akkor érhet véget, ha megbukik a jelenlegi orosz vezetés, vagy ha Oroszország úgy érzi, elérte céljait.

Ez valószínűleg egy oroszbarát ukrán kormány felállása lehet. A szakértő szerint egy fegyverszünet hosszú távon nem jelentene megoldást, csak befagyasztaná a konfliktust, és időt adna Oroszországnak, hogy felkészüljön egy újabb támadásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×