Visszavonulása, de különösen Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta Angela Merkelt számos bírálat érte a Vlagyimir Putyinnal ápolt, sokak szerint túl szorosnak tartott kapcsolataiért. Bírálták amiatt, hogy évekkel ezelőtt nem lépett fel kellő határozottsággal Ukrajna NATO-tagságért, a minszki megállapodások támogatásáért, valamint nem utolsó sorban az Oroszországgal való energetikai együttműködésért. A Németországot különösen erősen sújtó energiaválság nyomán a volt kancellár lett a bűnbak az energiaellátás terén nyomasztó orosz függőségért.

A bírálatok ellenére azóta keveset nyilatkozott, bár egy legutóbbi, a Der Spiegelnek adott interjúban azt állította, hogy a hatalomhoz mindennél jobban ragaszkodó Putyinnal szemben egyszerűen tehetetlen volt.

Ezúttal a Die Zeitnek adott interjút, amelyben azt fejtegette, hogy mulasztások történtek az Oroszországgal szembeni elrettentési politikában.

"Oroszország agresszivitására gyorsabban kellett volna reagálnunk"

– jelentette ki Merkel, utalva a Krím-félsziget orosz annektálására. Arra azonban emlékeztetett, hogy az annexió után Oroszországot kizárték a vezető ipari országokat tömörítő G8-csoportból, és a NATO katonákat küldött a Baltikum térségébe.

Merkel felidézte azt is, hogy a szövetség a tagállamok számára célul tűzte ki a védelmi kadásoknak a bruttó hazai termék két százalékát elérő növelését. Szavai szerint ez a célkitűzés be is került az általa vezetett kormány programjába, amely növelte ugyan a katonai kiadásokat, az előirányzott két százalékot azonban nem érte el. "De én sem tartottam minden nap egy-egy lángoló beszédet ennek érdekében" – ismerte el.

A korábbi kancellár ugyanakkor magyarázta is bizonyítványát. "Az akkori döntéseket az akkori idők befolyásolták" – jelentette ki. Szavai szerint az Oroszországgal és Ukrajnával, valamint a minszki megállapodások tető alá hozásával kapcsolatos döntések célja az volt, hogy egy a mostanihoz hasonló háborút megakadályozzanak. "Hogy mindez nem sikerült, nem jelenti még azt, hogy az említett kísérletek helytelenek voltak" – fűzte hozzá.

Angela Merkel nem tartotta elhibázott döntésnek a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-2 orosz– német gázvezeték általa és Putyin által megpecsételt felépítését. Szavai szerint

a vezeték építésének megtiltása "veszélyesen megmérgezte volna légkört Oroszországgal".

Szerinte az orosz gáztól való német függőséghez hozzájárult az is, hogy kevesebb gáz érkezett Hollandiából, valamint Nagy-Britanniából, továbbá korlátozott mennyiség Norvégiából is.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépült ugyan, de már nem járultak hozzá az üzembe helyezéséhez.