Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Merkel: "nem volt már hatalmam befolyásolni Putyint"

A korábbi német kancellár a Der Spiegelnek adott interjújában azt mondta, kifogyott az eszközökből, melyekkel az orosz elnökre még hatni tudott volna az ukrajnai háború kezdete előtt.

A volt német kancellár európai egyeztetést akart összehívni 2021 nyarán Emmanuel Macron és Vlagyimir Puytin részvételével, de ekkor már mindenki számára világos volt, hogy ősszel otthagyja a politikai életet: ennek ismeretében nem voltak meg az eszközei arra, hogy véghez vihesse elképzelését.

Négy kancellári ciklust követően 2021 decemberében köszönt le tisztségéről Angela Merkel, aki utolsó moszkvai útjára 2021 augusztusában indult el. Visszaemlékezése szerint a látogatás hangulata egyértelmű volt - az oroszok azt éreztették vele, neki már nincs politikai befolyása - írja a BBC.

Nem tekintett már partnerként rá Putyin

"Putyinnak pedig csak a hatalom számít" - tette hozzá.

Ezt abból is érezhette, hogy míg korábbi találkozóin négyszemközt beszélhetett az orosz elnökkel, az utolsó alkalommal már Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vett a tanácskozáson.

A 2022 februárjában kitört ukrajnai háború fényében sokak véleménye volt az, hogy Angela Merkelnek és az unió többi vezetőjének keményebben kellett volna bánnia a Kremllel. A CDU külpolitikai szakértője, Roderich Kiesewetter képviselő ugyanakkor azok közé tartozik, akik szerint Merkel tudta, hogy Putyin megpróbálja megosztani és gyengíteni Európát, de úgy vélte, hogy a "puha erő" a helyes megközelítés. Az invázió előtt azzal érvelt, hogy Németország túlságosan függ az orosz gáztól.

Angela Merkel a Der Spiegelnek adott interjújából az is kiderül, hogy az egykori politikus úgy véli, időt tudott vásárolni Kijevnek azzal, amilyen álláspontot képviselt a minszki béketárgyalásokon. Ekkor még fegyverszünetet tudott elérni a Krím elcsatolása után, viszont a lefegyverzés és a nemzetközi felügyelet felállítása már nem sikerült.

Az egykori kancellár azt is elmondta:

nem bánta meg, hogy decemberben távozott hivatalából,

mert úgy érezte, hogy kormánya nem csak az ukrajnai válság, hanem a moldovai, grúziai, szíriai és líbiai konfliktusok terén sem ért el előrelépést, amelyek mindegyike Oroszországot is érinti.

Van közös pont életükben

Putyin és Merkel is közvetlen tapasztalatokat szereztek a kommunista Kelet-Németországgal kapcsolatosan. Merkel ott nőtt fel, Putyin pedig szovjet KGB-tisztként szolgált az országban, titkos hírszerzési munkát végezve. Putyin folyékonyan beszél németül, Merkel pedig valamennyire oroszul.

Címlapról ajánljuk
„Minden nap egy kicsivel jobbnak lenni” – Mi lehet Norvégia titka?

„Minden nap egy kicsivel jobbnak lenni” – Mi lehet Norvégia titka?

Minden nap csak egy kicsit fejlődni és egymást irigység nélkül segíteni – ez a norvég sikersorozat receptje a sportéletben és azon túl is. A többi között erről beszélt az InfoRádióban a 10-szeres magyar válogatott futballista Kovács Péter, aki kitért a Bodö/Glimt Bajnokok Ligája-menetelésére is.

Robert Fico nem akar Ukrajnában találkozni Zelenenszkij elnökkel

A szlovák miniszterelnök pénteken telefonon közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ő és Orbán Viktor miniszterelnök szakértői küldöttséget akar küldeni a Barátság kőolajvezeték állapotának megvizsgálására – jelentette a TASR szlovák állami hírügynökség a kormányfő Facebook-bejegyezését ismertetve.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nagy változásról született döntés Brüsszelben, és ez a magyar árampiacra is hatni fog

Nagy változásról született döntés Brüsszelben, és ez a magyar árampiacra is hatni fog

Tavaly év végén született egy elsőre talán kevéssé izgalmasnak tűnő, de az európai villamosenergia-rendszer és a magyar árampiac jövőjét is befolyásolni képes jelentős változásról szóló döntés. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) ugyanis decemberben jóváhagyta az európai villamosenergia-átviteli rendszerirányítók (TSO-k) által 2025 nyarán benyújtott javaslatot, amelyben az úgynevezett kapacitásszámítási régiók európai rendszerének módosítását indítványozták. Cikkünkben kifejtjük, hogy mit jelent mindez, mi a változtatás célja és miért jó Magyarországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×