A rangsort az éghajlatvédelmi változások érdekében hozott intézkedések alapján állították össze. Germanwatch nevű német civil szervezet által készített CCPI egyetlen országot se sorolt a kiválóan teljesítők közé. A legjobb három országnak Dánia, Svédország és Chile bizonyult, a legrosszabbnak pedig Irán, Szaúd-Arábia és Kazahsztán.

A CCPI szakértői szerint Magyarország klímapolitikájában számottevő romlás ment végbe az elmúlt években.

Nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a magyar kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának az uniós célkitűzéssel összhangban történő csökkentése mellett.

Ennek éppen az ellenkezője történt: a kormány például jelentősen növelte egyes fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Bár a komoly támogatásoknak köszönhetően a napenergia hasznosítása ugrásszerűen megnőtt, a programot nemrég felfüggesztették, mert a hálózat nincs felkészítve megfelelően a kiserőműves villamos energia befogadására. A szélenergia-termelés bővítését 2016 óta törvényileg blokkolják.

Szakértők bírálják azt is, hogy

a magyar kormány 2022 augusztusában új rendeletet fogadott el, amely még a védett területeken is megkönnyíti az erdők tarvágását.

Ez veszélyezteti a fontos szén-dioxid-nyelőket, és rontja a természet állapotát. A kormány évek óta szinte semmit nem tesz a szilárd anyagok égetése következtében keletkező hatalmas károsanyag-kibocsátás csökkentésére.

A jelentés készítői azt is megállapították, hogy a környezetvédelmi civil szervezeteket politikai diszkrimináció sújtja (amit egyébként tilt a magyar és uniós jog),

például szinte sohasem kapnak lehetőséget, hogy a közmédiában az éghajlatvédelemmel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos információkat juttassanak el a lakossághoz

(így például a helyes fűtéssel kapcsolatos tudnivalókat).

Különösen fontos, hogy Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik éllovasa legyen, mert a Kárpát-medencét elsők között sújtják az éghajlatváltozással járó káros hatások, a gazdaság klímabaráttá alakításának költségei pedig messze kisebbek lennének, mint a klímakatasztrófa miatti költségek.

A jelentés készítői szerint a magyar szakértők észrevételeit is figyelembe vették. Azonban azt állítják, hogy az értékelés döntő mértékben nem ezeken alapult, hanem egy statisztikai adatokra támaszkodó, objektív módszertan szerint készült.