Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Two industrial pipelines and valves with red wheels on plastered wall background, banner, space for text. 3d illustration
Nyitókép: Rawf8/Getty Images

Ursula von der Leyen keményen üzent Moszkvának földgázügyben

Oroszország jobban érdekelt a földgáz fegyverként való felhasználásában, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy inkább elégeti, mintsem eladja, hogy ezzel vágjon vissza az Ukrajna elleni inváziója miatt rá kirótt nyugat szankciókra - hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a G20-csoport éves csúcstalálkozóján Indonéziában.

Moszkva idén csökkentette az Európai Unióba irányuló gázszállításait a szankciókra válaszul. Az orosz fellépés "hiányt okoz a globális energiapiacokon, és az árak az egekbe szöknek" - mondta a Bizottság elnöke. Az EU ezért támogatja az olajárplafon bevezetését, mivel ez az alacsony és közepes jövedelmű országok számára is előnyös lenne.

Von der Leyen ugyanakkor azt is leszögezte: hogy a helyzetet legjobban a tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása oldhatná meg, ugyanis ez nemcsak az energiaválságra, hanem a klímaválságra is választ adna.

Európa a következő öt évben legalább 4 milliárd eurót (1621 milliárd forintot) fektetne a megújuló energiákba, például a hidrogénbe, ami a nagyléptékű magánberuházásokat is ösztönzi - mondta Von der Leyen.

Charles Michel, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke, aki szintén részt vesz a Balin megrendezett csúcstalálkozón, ugyancsak azzal vádolta Moszkvát, hogy fegyverként használja az energiát, aminek negatív gazdasági hatásai nemcsak Európában, hanem világszerte érezhetőek.

A G20 a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, amely rendszeresen találkozik, hogy megvitassák a legfontosabb globális kérdéseket. Az idei csúcstalálkozón Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×