Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Justin Trudeau kanadai kormányfő a londoni kormányfői rezidenciához, a Downing Street 10-hez érkezik, ahol megbeszélést folytat Liz Truss brit miniszterelnökkel 2022. szeptermber 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Adam Vaughan

A választásokba való durva beavatkozással vádolja Kínát Justin Trudeau

A kanadai miniszterelnök a demokráciák ellen folytatott agresszív játszmákkal vádolja az országot, amely szerinte kanadai intézményeket céloz meg.

Kanadai sajtóhírek szerint a kanadai választásokon 2019-ben Peking támogatta jelöltek hálózata is indul: legalább tizenegyükről derült ki, hogy Kína támogatta.

A Global News helyi műsorszolgáltató meg nem nevezett hírszerzési tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Peking pénzt juttatott a jelölteknek, illetve hogy a kínai ügynökök számos jelölt kampánytanácsadójaként működtek közre – írja a CNN.

Nagy összegeket is irányíthattak Kanadába

Egy esetben 250 ezer kanadai dollár – 74 millió forint – összegű finanszírozást irányítottak egy Ontario tartományi képviselő irodáján keresztül. A torontói kínai konzulátus irányította akcióban azt akarták elérni, hogy a képviselők irodáiba kínai nyomás gyakorlására képes személyek kerülhessenek, de

korrumpálni próbáltak egykori képviselőket is annak érdekében, hogy így szerezzenek befolyást.

Mind a liberális, mind a konzervatív párt ellen irányultak a Kínai akciók az információk szerint, de ezek sikerességével kapcsolatosan nem hoztak nyilvánosságra információkat. A Kanadában élő kínai hivatalos személyek nem reagáltak a vádakra.

Dagad a kínai botrány

"Jelentős intézkedéseket hoztunk választási folyamataink és rendszereink integritásának megerősítése érdekében, továbbra is befektetünk a választási beavatkozás elleni küzdelembe, a demokráciáinkba és intézményeinkbe való külföldi beavatkozás ellen" – mondta Trudeau.

"Sajnos azt látjuk, hogy országok, állami szereplők a világ minden tájáról, legyen szó Kínáról vagy másokról, továbbra is agresszív játékot űznek intézményeinkkel, demokráciáinkkal" – tette hozzá.

A hírek nem sokkal azután váltak nyilvánossá, hogy a kanadai hatóságok nyomozni kezdtek az ország területén megnyitott,

nem hivatalos kínai rendőrőrsök ügyében.

Ilyen rendőrőrsök több európai országban is megtalálhatók, Kanadában az ezekben végzett törvényellenes tevékenységek miatt zajlanak nyomozások.

Budapesten is volt két ilyen rendőrállomás

Több uniós tagállam, köztük Írország és Hollandia már felszólította Kínát, hogy zárja be a rendőrségi állásokat, amelyeket a jelentések szerint arra használtak, hogy a kormány ellenfeleire nyomást gyakoroljanak, hogy térjenek vissza Kínába és nézzenek szembe a büntetőjogi felelősségre vonással.

A holland média bizonyítékokat talált arra, hogy az úgynevezett tengerentúli szolgálati helyeket, amelyek diplomáciai szolgáltatások nyújtását ígérik,

arra használták, hogy megpróbálják elhallgattatni az Európában élő, kínai másként gondolkodókat.

Az európai kínai rendőrségek közül kettő Budapesten működhetett a Telex szerint.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×