eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

Terrorpropagandáért tartóztatták le a török orvosszövetség vezetőjét

Sebnem Korur Fincanci azt követelte, hogy indítsanak vizsgálatot a törökök által a kurd milicistákkal szemben használt vegyi fegyverek miatt.

Terrorpropaganda terjesztésével és az ország inzultálásával vádolják az emberjogi aktivistaként is ismert Sebnem Korur Fincancit, aki a kurdpárti médiában szólalt meg az esettel kapcsolatban.

Törökország tagadja, hogy vegyi fegyvereket vetett volna be az USA és az EU által terrorszervezetnek tartott PKK-val szemben – írja a BBC.

A múlt héten a csoport közzétett egy videót, amely szerintük azt mutatja, ahogy a török csapatok egy barlangba engednek be valamilyen anyagot. A felvétel megmutatja annak állítólagos hatását egy férfi és egy női harcosra is.

A PKK szerint 17 tagjukat ölték meg a közelmúltban ilyen módon Észak-Irakban.

Az igazságügyi szakértőként is dolgozó Sebnem Korur Fincanci a felvételekkel kapcsolatosan azt mondta, számára úgy tűnik, az idegrendszerre hatást gyakorló gázt vetettek be. A törökországi kurdbarát HDP párt bebörtönzött vezetője, Selahattin Demirtas egyetértett vele abban, hogy vizsgálatot kell indítani.

A török védelmi minisztérium ugyanakkor tagadja, hogy nemzetközi jog által tiltott fegyvert vetettek volna be, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig kritizálta Fincancit szavaiért, egyben megígérte, hogy intézkedéseket hoz a török orvosi kamara és annak elnöke ellen, akit azzal vádolt, hogy a PKK nyelvét beszéli.

"Eltökélt szándékunk, hogy a szakmai egyesületeket alapvető céljaikra összpontosítsuk, megtisztítva őket a terrorszervezet támogatóitól" – mondta. Kedden a rendőrség több török városban tartott razziák során 11 újságírót vett őrizetbe a kurd fegyveresekkel való kapcsolat gyanújával.

Törökország nemrégiben új médiatörvényt fogadott el, amely három évig terjedő börtönbüntetést helyez kilátásba a török biztonsággal kapcsolatos hamis információk terjesztéséért, amelyek "félelmet keltenek és megzavarják a közrendet".

Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×