Infostart.hu
eur:
362.77
usd:
313.44
bux:
148454.57
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
A brit parlament londoni épülete 2022. április 21-én. Nagy-Britanniában parlamenti vizsgálat indul annak megállapítására, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök félrevezette-e a képviselőket a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt zárlatok idején tartott, a rendőrség által törvénysértőnek minősített Downing Street-i partik ügyében.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Gálik Zoltán: akár már hétfőn lehet új brit miniszterelnök, de iszonyatos feladat vár rá

A brit kormányválság megoldásának lehetőségeiről a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense nyilatkozott az InfoRádióban.

Liz Truss olyan programmal került hatalomra, amiről azt hitték, hogy kiutat jelenthet az évtizedek óta legsúlyosabb gazdasági válságból. Ez a nagyarányú adócsökkentés volt. Viszont párttársa, a korábbi pénzügyminiszter, Rishi Sunak erről azt állította, hogy nem fog működni, és azt is megjósolta, hogy a piacok miként fognak reagálni. A kormányfő azonban ennek ellenére ragaszkodott az eredeti elképzeléséhez, amiről aztán két nap alatt kiderült, hogy óriási tévedés volt. A piacok ugyanis súlyos kamatfelárakkal és a jelzálogpiac bedőlésével válaszoltak a fedezetlen adócsökkentések bejelentésére – magyarázta az elmúlt napok londoni történéseit Gálik Zoltán.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense arra is emlékeztetett, hogy mindez akkor történt, amikor az Egyesült Királyságban, Európa más országaihoz hasonlóan, súlyos megélhetési válság van. Szerinte ezen csak egy nagyon konzekvens gazdaságpolitikával lehetne úrrá lenni.

"Többször is elhangzott, hogy mi a teendő, aztán 180 fokos fordulattal visszavonták az intézkedéseket" – folytatta a brit ügyek szakértője. Így aztán a nemzeti valuta árfolyama olyan mértékben esett, hogy a központi banknak elképesztő mennyiségű pénzt, több mint 65 milliárd fontot kellett ráönteni a gazdaságra.

Gálik Zoltán szerint

Liz Truss kormányzásának hat hete alatt olyan gazdasági válság bontakozott ki, amilyenre évtizedek óta nem volt példa a szigetországban.

Így a következő miniszterelnöknek nagyon nehéz feladata lesz, hiszen olyan gazdaságpolitikát kellene kialakítania, ami a brit társadalomnak és a Konzervatív Pártnak is megfelel.

A Corvinus tanára arról is beszélt, hogy hétfő délutánig lehet jelentkezni a Konzervatív Párt vezetői posztjára, míg az utódválasztás folyamatát a jövő péntekig le kell zárni. Ebben a helyzetben a legnagyobb esélye Rishi Sunak volt pénzügyminiszternek van. Ő a nyáron csak kevéssel maradt le Liz Truss mögött a pártelnökválasztáson. De, érdekes módon, bejelentkezett a korábban megbukott Boris Johnson is, aki megszakítva karibi nyaralását, visszatért Londonba.

Rajtuk kívül van még két esélyes jelölt van Gálik Zoltán szerint. Az egyik Penny Mordaunt, aki a védelmi miniszter volt korábban, a másik pedig Suella Braverman. Ő, pár nappal ezelőtt mondott le a belügyminiszteri posztról. Lenne még egy konszenzusos jelölt, Ben Wallace, a jelenlegi védelmi miniszter, de ő jelezte, hogy nem akar részt venni a hatalmi versengésben.

A szakértő azt mondta, hogy a konzervatívoknak most nem sok idejük van az új pártelnök kiválasztására. Október 31-én egy nagyon fontos gazdaságpolitikai programot fognak bejelenteni, és előtte mindenképpen szeretnék megnevezni az új miniszterelnököt. A piacok ugyanis nem viselik el a mostani bizonytalanságot, és ha mégsem sikerülne a toryknak új vezetőt találniuk, akkor még a jelenleginél is mélyebb gazdasági válság következhetne.

Gálik Zoltán szerint erre tekintettel megváltoztatják a választási szabályokat. Így ha csak egy jelöltnek sikerül megszereznie a parlamenti frakció legalább száz tagjának támogatását, akkor automatikusa ő lehet Liz Truss utóda. Viszont ha többen is összegyűjtenek száz támogatót, akkor péntekig húzódhat a folyamat. A Corvinus docense úgy véli, hogy valószínűleg hétfőn este már tudni lehet, hogy ki az a két jelölt, akiből aztán, online szavazással, a szélesebb párttagság választhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Munkahelyek tömegeit és dollármilliárdokat is eléget a hőhullám – szakértő

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint 2030-ra a hőstressz miatt világszerte a teljes munkaidő 2,2 százaléka, vagyis mintegy 80 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkavégzés eshet ki. Az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója beszélt a várható jövőről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Megérkezett a hét legfontosabb adata - Mi történik a tőzsdéken?

Megérkezett a hét legfontosabb adata - Mi történik a tőzsdéken?

Emelkednek az európai tőzsdék a mai kereskedésben, a délután megjelent amerikai munkaerőpiaci jelentés pedig új lendületet adott a piacoknak. Júliusban 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban a várt 80 ezres növekedés helyett, ráadásul az előző két hónap adatát összesen 103 ezerrel lefelé módosították. A számok után esnek az amerikai kötvényhozamok, a Wall Street határidős indexei pedig emelkednek, mivel mérséklődtek a szeptemberi Fed-kamatemeléshez fűződő várakozások. Közben itthon is vannak események, a Mol és a Richter is hajnalban tette közzé negyedéves számait - előbbi árfolyama a jelentést követően történelmi csúcsra ment.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×