Az MCC-kekva augusztus 31-ével megszűnt, hasonlóan a Mol és az állam által közösen létrehozott Új Európa Alapítvány is, és az utóbbi részvényvagyonát elosztotta a két alapító – magyarázta Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő, hozzátéve: így került pár nappal korábban vissza a Mol tulajdonába egy 5 százalékot meghaladó értékpapírcsomag, és ezzel most a 60 millió részvény 7,5 százaléka van a Mol kezében, az alapján történt minden, amit a kormány előzetesen jelzett.

Az állam pedig visszakapott a korábban átadott 25 százalékos állami csomagból, amit még 2013-ban 500 milliárd akkori forintért vásárolt vissza egy orosz nagybefektetőtől, és átadta az alapítványoknak

(az Orbán-kormány által létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, vagyis kekváknak, amelyeket a Tisza-kormány most felszámolt – a szerk.).

Akkor az állam nem tartott meg mást, mint egy egykori aranyrészvényből átalakult 8 darab 125 forint névértékű részvényt. Most viszont újra nagytulajdonos lett, méghozzá a részvények 15 százalékával, 125 millió darabbal – magyarázta, hozzátéve: az állam most a Mol-részvények 15 és negyed százalékával rendelkezik, és tudjuk, hogy egy év múlva a most még működő Corvinus egyetemi alapítvány is megszűnik, és akkor az a 10 százalék is visszakerül az államhoz. Addig is, gondolom, az alapítvány ugyanúgy fog szavazni, ahogy a Pénzügyminisztérium kezében lévő 15 százalék – tette hozzá Korányi G. Tamás.

Tehát azt lehet mondani, hogy

a Mol negyede, sőt, ha a szavazó részvényeket nézzük, ha levonjuk a saját részvényeket, akkor olyan 27,5 százaléka állami kézbe került. Ez egy új helyzet.

Nyilván ha sor kerül személyi változásokra a Molnál, ami vagy év közben, még inkább esetleg a jövő évi tavaszi közgyűlésen aligha kerülhető el, akkor figyelembe véve, hogy a Molnál általában olyan 55-60 százalékos részvétel szokott lenni a közgyűléseken, azt lehet mondani, hogy az állam majdhogynem egyedül képes keresztülvinni az akaratát Tehát mindenképpen meghatározó szerepe lesz a Mol életében, jobban, mint eddig – mondta a szakértő.

A kérdésre, hogy mennyire szeretik a piacok, ha egy tőzsdei társaságban nő az állami, következésképpen a politikai befolyás, azt mondta: eddig is úgy gondolták, hogy a politikai befolyás megvan. Az állami befolyás formailag nyilván nő, de azért a külföldi intézményi befektetők eddig is úgy tekintették, hogy a kekvák kezében lévő részvénycsomag a korábbi kormányzattól olyan nagyon nem volt független, legalábbis nagy vonalakban. Tehát ez nem fog változni, ez legalább egy átlátható szerkezet. Persze az egy nagy kérdés, és ez előbb-utóbb fel fog merülni, hogy

mi az állam hosszú távú terve a Mol-részvényekkel, meg majd a Richter-részvényekkel is, amelyek szintén visszakerülnek hozzá legkésőbb jövő augusztusra, mert ez egy igen jelentős vagyon. Kérdés, hogy lesz-e valamikor újabb privatizáció vagy nem,

de ez egyelőre még a jövő titka.

Egy állam bármikor megszorulhat, bár egy privatizáció előkészítése azért egy viszonylag hosszabb dolog. Különböző megoldások vannak, ha megszorul. Én például még emlékszem arra, amikor a 2000-es évek közepén egy rossz pénzügyi helyzetben az állam lényegében hitelt vett föl a Richter részvénycsomagjára, részvényre váltható kötvényt bocsátott ki, amit jó kamattal lejegyeztek, de a részvényre váltás engedélyezésének jogát magának tartotta fönn, és ez nem is történt meg, hanem visszafizette a hitelt. Tehát egy ilyen részvénycsomag arra is alkalmas, hogy gyors hitelt vegyen fel egy állam, ha megszorul, nem kell mindig eladnia – mondta el Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádió Üzleti reggeli című műsorában.

Az interjút Exterde Tibor készítette.