Hallerné Nagy Anikó elmondta, hogy az úgynevezett „A” heteken hétfőtől csütörtökig, bizonyos esetekben péntekig zajlanának a plenáris ülések. A „B” heteken hétfőn szintén plenáris ülést tartanak majd, de szükség esetén további napokat is kijelölhetnek erre. A képviselők pedig a harmadik, „C” hétre tervezhetik a választókerületi és egyéb munkáikat – tette hozzá.

Várhatóan a B és C heteken hívnák össze az állandó és az eseti bizottságokat, úgy, hogy azok időpontja ne ütközzenek a plenáris ülésével.

A bizottság ülésén a javaslatot konszenzus övezte, mert minden frakció érdekivel egyezett, miközben ez a munkarend az Országgyűlés Hivatala számára is jobban tervezhető – emelte ki.

A politikus azt mondta, hogy a nyári rendkívüli ülésszakban az uniós pénzek hazahozatala miatt volt szükség arra, hogy a parlament minden hétfőn és kedden ülésezzen. Az átátállás nem jelenti a plenáris ülésnapok csökkentését, azonban szervezhetőbbé teszi a bizottsági munkákat, miközben a képviselők számára is lehetőséget teremt arra, hogy komolyabban és szervezetebben tudjanak dolgozni az egyéni választókerületekben – indokolta a változtatást.

A jogalkotási folyamat, ami a tervek szerint az év végéig 83 jogszabályt érint úgynevezett tömbösítés keretében zajlik majd – közölte.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz–KDNP kormányok alatt is háromhetes ülésezési rendben dolgozott az Országgyűlés, Hallerné Nagy Anikó azt felelte, hogy a technikai, logisztikai munkarend nem politikai kérdés,

„nyilván akkor is volt észszerűség emögött, meg most is van észszerűség”.

Hangsúlyozta, ez különösen igaz az Országgyűlés Hivatalának terhelhetőségére, mert igyekeznek figyelembe venni, hogy az ő munkarendjük tervezhető és kiszámítható legyen.

Nem az a lényeg, hogy a munkarend azonos, inkább az, hogy olyan értelemben azonosak az érdekek, hogy sokkal több idő és energia maradjon a választókerületekre – mutatott rá. Az alelnök nyomatékosította, hogy az átállás nem lassítja a törvényalkotás ritmusát.

Hallerné Nagy Anikó arról is beszélt, hogy a parlament jövő hét hétfőn és kedden tartja őszi rendes ülésszakának első két ülésnapját. Elmondta, hogy ezeket az üléseket várhatóan újra Forsthoffer Ágnes házelnök vezeti, aki Sulyok Tamás távozásától Baka András hivatalba lépéséig látta el ideiglenesen a köztársasági elnök feladatait.

A politikus arra is kitért, hogy Magyar Péter miniszterelnök jelezte, hétfőn és kedden is fel kíván szólalni napirend előtt.

A hétfői nap elején az Országgyűlés megemlékezik három, a közelmúlt elhunyt egykori képviselőről, Velkey Gáborról (SZDSZ), Kádár Béla Lajosról (MDF) és Nemes Miklósról (FKgP).

A napirend előtti felszólalásokat követően várhatóan megválasztják a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőit és tagjait, majd a megszokottaknak megfelelően következnek az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések.

A nap zárásaként az Országgyűlés lefolytatja a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények, illetve az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozat módosításához benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáit.

A keddi ülés előtt a parlament megemlékezik a büntetés-végrehajtási szervezet napjáról. Ezt követően a képviselők szavaznak az előző napon tárgyalt két indítványról, illetve megválasztják a Független Közmédia Testület tagjait és elnökét. Az eredmény kihirdetése után a megválasztott tisztviselők leteszik esküjüket.

A parlamentnek több ügyben kell döntenie Szentkirályi Alexandra (Fidesz) és Latorcai Csaba (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.

A határozathozatalokat követően kezdődik a költségvetés módosításának általános vitája.

Ezután az Országgyűlés várhatóan sürgősséggel folytatja le az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények, illetve a magyar építészetről szóló törvény módosításának vitáit. Utóbbi beadványt uniós napirendi pontkét tárgyalja a parlament.

Kedden a képviselők még a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények, majd az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvény, illetve az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvénynek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegséggel kapcsolatos módosításaihoz benyújtott indítványokat vitatja meg.

Hallerné Nagy Anikó elmondta az is, hogy a házbizottság ülésén az is szóba került, hogy az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság még nem készítette el a plenáris ülések vitáiban előforduló személyes érintettség ügyében alkalmazható állásfoglalását. Hozzátette, Forsthoffer Ágnes házelnök a házbizottsági tanácskozáson úgy nyilatkozott, hogy ha szükséges, szankcióként addig is alkalmazzák a figyelmeztetést és a rendreutasítást.