Infostart.hu
eur:
366.84
usd:
316.17
bux:
148010.3
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Szőlőszüret; egy fürt sötét színű szőlő egy gazdálkodó kezei között.Forrás: Getty Images/mythja
Nyitókép: Getty Images/mythja

Kiváló minőség, kevesebb termés: drágulhat a magyar bor

A magyar borágazat számos kihívással szembesült idén, ezért a szüreti kilátások is kedvezőtlenek – közölte csütörtöki elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt..

A legtöbb nehézséget a már az összes borrégióban megjelent aranyszínű sárgaság és az aszály okozta. Közvetve a szőlőkben keletkezett jelentős vadkár is a szárazsággal magyarázható, mert emiatt jelentek meg az állatok tömegesen az ország számos borvidékén. A csapadékhiány ugyanakkor akadályozta a gombás növénybetegségek terjedését - mutatnak rá.

A rendkívüli időjárás miatt a szüret a szokásosnál 2-3 héttel korábban kezdődött. A szőlő minősége összességében kiváló, de a terméskiesés a kedvezőtlen körülmények miatt nagyobb lesz, mint a korábbi években. A GKI emiatt az árak növekedésére számít, bár az eddigi adatokból ez még egyelőre nem látszik – írták.

Az elemzés arra is kitér, hogy a fogyasztói igények változása miatt háttérbe szorult az olcsó tömegborok termelése, a jobb minőséget előállítók viszont új lehetőségek előtt állhatnak, ha rendelkeznek szaktudással, rugalmasak és nyitottak az újításokra.

Magyarország az EU hetedik legnagyobb bortermelője, ugyanakkor az évi mintegy 163 millió hektoliteres uniós bortermelésből mindössze nagyjából 3 millió hektoliter, azaz 1,8 százalék a hazai. Az EU tavalyi 22 millió tonnás szőlőterméséből mindössze 420 ezer tonnával részesedett.

Belföldön több mint 1600 borászat működik, többségük kis családi pince, a termelés csaknem 60 ezer hektárt érint, a magyar bor 41 százaléka külföldön talál vevőre. A kivitel nagyobb része a tartályokban szállított lédig bor, de egyre magasabb az üveges borok aránya – olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Megvan a friss településrangsor: Hatalmasat ugrott előre Felcsút, saját sikerétől szenved az agglomeráció

Megvan a friss településrangsor: Hatalmasat ugrott előre Felcsút, saját sikerétől szenved az agglomeráció

Szinte minden magyarországi település fejlődött 2014 óta, ám a növekedés üteme és eloszlása rendkívül egyenlőtlen – derül ki az Egyensúly Intézet legfrissebb, 2026-os Településindexéből. A dinamikus felívelés legfőbb záloga a diplomások magas aránya és a főváros közelsége. Míg a nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek mérséklődtek, a kistelepüléseknél egyre szélesebbre nyílik az olló. A rangsorokat jellemzően a turisztikai, ipari és logisztikai központok, valamint a politikai elithez köthető települések (mint például Felcsút) vezetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×