eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Schengen writing on airport arrivals
Nyitókép: robypangy/Getty Images

Újabb ösztönzőt kapott Románia és Bulgária schengeni csatlakozása

Az Európai Parlament szerint mielőbb fel kell őket venni az övezetbe, de még Romániában is vannak olyanok, akik szerint sok – részben politikai – munka van hátra. A cseh uniós elnökség kiemelten kezeli a témát, a fő "akadékoskodó" hollandok is nyilatkoztak, így alig két hónap múlva akár rövidre is zárható a kérdés.

A képviselők a 547 szavazattal, 49 ellenszavazat és 43 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentik: a Tanácsnak 2022 végéig el kellene fogadnia a határozatot, amely Bulgáriát és Romániát beengedi a schengeni övezetbe. A döntés biztosítaná, hogy 2023 elején mindkét ország belső határain megszűnne az áthaladó uniós polgárok ellenőrzése – közölte az Európai Parlament sajtószolgálata.

A képviselők megjegyzik, hogy a schengeni övezet „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”. Bírálják a Tanácsot, amiért az annak ellenére nem hozott még döntést Bulgária és Románia beengedéséről, hogy a két ország már rég teljesítette az előírt feltételeket.

Románia az Európai Unióhoz való 2007-es csatlakozáskor vállalta, hogy csatlakozik a schengeni térséghez is.

A schengeni csatlakozást technikai feltételekhez köti az EU, amelyek teljesítését már 2011-ben elismerte az Európai Bizottság. A csatlakozás azonban egyes tagállamok ellenkezése miatt nem történhetett meg. Az utóbbi időben főként Románia, ügyükben pedig az igazságszolgáltatás és a korrupció kérdése volt célkeresztben.

Ilyen, kifogásokat emelő tagállam volt például Hollandia, amely eddig egyedüliként nem adott egyértelmű választ arra, hogy megváltoztatta volna álláspontját. Mark Rutte holland miniszterelnök – aki nemrég a Romániában szolgálatot teljesítő holland katonákat látogatta meg – közölte: Hollandia elviekben nem ellenzi Románia schengeni övezethez csatlakozását, de Bukarestnek valamennyi feltételt teljesítenie kell. Elismerte, hogy Románia sok lépést tett a jó irányba, de hozzátette: "szerkezetileg erősebb jogállammá kell válnia".

Klaus Iohannis akkor elmondta, hogy

a schengeni csatlakozási feltételek 2011 óta módosultak, azóta korszerűbbé vált a közös határellenőrzés,

és még sok munkára van szükség ahhoz, hogy mindenki számára biztonságos schengeni övezetet alakítsanak ki. A román elnök úgy vélte, hogy a technikai feltételek mellett a politikaiakat is teljesíteni kell, hiszen a végső szó az uniós belügyminisztereké lesz, akiknek konszenzussal kell dönteniük. Mint mondta, nem szabott határidőt, hiszen nem az a lényeg, hogy Románia mikor léphet be a schengeni övezetbe, hanem az, hogy ez valamikor megtörténjen, lehetőleg minél hamarabb - mondta.

A magyar kormány mindkét ország schengeni tagságát támogatja. Mint ismert, a 2011-es féléves magyar EU-elnökség kiemelt prioritásként kezelte a román-bolgár Schengen-tagság elérését, és a félév végére sikerült is eljutni odáig, hogy az EU-tagok belügyminiszteri tanácsa – az Európai Bizottság és a Schengen szakértői bizottság hároméves vizsgálatot követő jelentése alapján – egyhangúlag Schengen-kompatibilisnek minősítette a román és a bolgár külső határvédelmi szakaszok felkészültségét. Az országok azóta többször próbálták elérni a csatlakozási folyamat befejezését, mindeddig sikertelenül.

Következő forduló 2022 decemberében, ugyanis az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége korábban kiemelte: arra törekszik, hogy a decemberi csúcstalálkozón megszülessen meg az egyhangú döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról.

Itt egy 2021-es nagy összefoglalónk olvasható a témában:

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×