Az orosz–ukrán háború az Északi-sarkvidék helyzetének rendezését is nehezíti – mondta el az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Németh Viktória kiemelte: az Arktisz nemzetközi területnek számító részeit számos ország igyekszik megszerezni. A felek az úgynevezett Arktisz Tanács ülései keretében korábban rendszeresen tárgyalóasztalhoz ültek, a háború kitörése után azonban az együttműködésből kizárták az oroszokat.
Nemcsak Oroszország és az Egyesült Államok van jelen az északi sarkvidéken, hanem több másik állam is: az észak-amerikai kontinensen Kanada és Grönland, Észak-Európában Svédország, Norvégia, Finnország, valamint Izland, de Ázsiában Kína is Északi-sark menti államnak tekinti magát.
Németh Viktória hangsúlyozta, hogy az Északi-sarkvidék helyzete komplex, mert egyes részei ma is államokhoz tartoznak, míg más része pedig, főleg a Jeges-tenger és az Északi-sarkpont környéke, nemzetközi területnek számít. Mint fogalmazott, valódi ellenpólus a Déli-sarkvidék, amely egy egységes kontinens, nemzetköri terület, míg északon több kontinens, tengeri és szárazföldi terület egyszerre van jelen.
Az érintett országok érthetően ragaszkodnak a jogaikhoz az Északi-sarkvidéken, mert a szakértő szerint ott
éppen olyan ásványkincsekből vannak tartalékok, amelyek a világ más részein kifogyóban vannak.
A Föld földgáztartalékainak 30 százaléka az Északi-sarkvidéken van, míg becslések szerint a kőolajtartalékok 13 százaléka található ott, de emellett értékes fémek is bányászhatók a területen.
Német Viktória azt is hozzátette, hogy a hajózás szempontjából is nagy újdonságokat tartogat a terület, mert lényegesen le tudja rövidíteni a távolságot például Ázsia és Európa között. "Három-négy hónap van az évben, amikor ezek a tengeri utak áthajózhatók és jelentős előnyökkel járnak, mert harmadával-felével tudják csökkenteni Ázsia és Európa között a távolságot, de a kanadai északnyugati átjáró is nagy előnyöket tud biztosítani, hogy a világ tengerei könnyebben hajózhatóvá válhassanak" – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője.
A szakértő úgy véli, hogy Kína számára különösen fontosak az Északi-sarkvidéki területek. Az ország kérelmezte már 2013-ban, hogy megfigyelőként tagja lehessen az Arktisz Tanácsnak. Ez a folyamat rendkívüli módon elhúzódott, de
Kínának erős törekvései vannak, és Oroszországban jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre az északi partok mentén.
"Ez orosz szempontból előny is és hátrány is, mivel Oroszország rászorul Kínára mint befektetőre és mint nyersanyag-felvevőpiacra is, viszont a két ország területe között van egy lakosságcsere elsősorban Szibéria nyugati partjainál, ahol nagy kínai bevándorlás van, és félő, hogy Kína bármelyik pillanatban benyújthatja az igényeit azokra a területekre, amelyek ma Oroszországhoz tartoznak" – mondta Németh Viktória.