Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Hszi Csin-ping kínai elnök (k) a legfőbb politikai tanácsadó szervnek számító Kínai Népi Politikai Konzultációs Konferencia éves ülésének megnyitóján a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2020. május 21-én. Az eredetileg március elejére tervezett, a koronavírus-járványra tekintettel elhalasztott éves parlamenti ülésszak május 22-én kezdődik. A törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés a legfelsőbb törvényhozó hatalom Kínában, minden évben két hétig ülésezik, és feladata a legfontosabb politikai irányelvek, törvények, az állami költségvetés, valamint a legfontosabb személyi változások megvitatása és elfogadása.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Andy Wong

Salát Gergely: nem meglepő, hogy több a halálos ítélet a kínai kongresszus előtt

Vasárnap kezdődik a Kínai Kommunista Párt huszadik kongresszusa, amelyen az országot vezető Hszi Csin-pinget várhatóan harmadik ciklusára is megválasztják a párt főtitkárának. Áttekintik és meghatározzák az ország fejlesztésének hosszú távú stratégiai céljait is, a kongresszus azonban zárt ajtók mögött zajlik és a napirendi pontok sem nyilvánosak. Salát Gergely sinológus szerint az esemény egyszerre kiemelkedő és súlytalan.

Az első számú vezető, Hszi Csin-ping személye várhatóan nem fog változni, más kiemelkedő vezetők, a politikai bizottság állandó bizottságának tagjai azonban le fognak cserélődni, illetve új központi bizottság fog felállni – ismertette Salát Gergely. Az esemény abból a szempontból is fontos, hogy a kongresszus meghatározza Kína alapvető politikai irányvonalát a következő öt évre, abból a szempontból viszont súlytalan lesz, hogy a döntéseket lányegében már zárt ajtók mögötti alkukkal, tárgyalásokkal, illetve hatalmi harcokban már meghozták – tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. A 2300 küldött, aki részt vesz majd ezen a nagyszabású kongresszuson, csupán jóvá fogja hagyni a már megszületett döntéseket.

A sinológus azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hetekben számos halálos ítélet született a kínai elnök politikai riválisaival szemben, kifejtette: Hszi Csin-ping az elmúlt tíz évben mindent megtett, hogy bebetonozza a hatalmát, aminek része volt a korrupcióellenes kampánya is, ami nyilván nemcsak a korrupció, hanem az elnök és az ő körének az ellenfelei ellen is irányul. Megjegyezte, minden kongresszusi évben jellemző, hogy a hatalmi harcok megélénkülnek, tekintve, hogy a kínai politikusok ugyanúgy versengenek egymással a hatalomért, mint bármely más politikai rendszer képviselői, csak Kínában ezt a színfalak mögött teszik. "A nyilvánosság ebből pedig annyi érzékel, ha egy politikust vasra verve elvisznek, esetleg halálra ítélnek. Ez alapvetően két dolgot jelent: volt valami vaj a füle mögött az illetőnek, de főként azt, hogy alulmaradt a hatalmi harcokban" – magyarázta Salát Gergely.

A fentiekből következően Hszi Csin-ping erejét mutatja, ha sikerült egy-egy riválisát ilyen módon kiszorítani a hatalomból, noha nagyon látványos, illetve drasztikus módon. A kínai elnök abból a szempontból nagyon sikeres, hogy az egész párt- és államvezetéssel, a hivatalnokokkal elfogadtassa azt, hogy

vele szembemenni nem érdemes, mert akkor az ember könnyen megütheti a bokáját

– fogalmazott.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa azt is elmondta, hogy a vasárnap kezdődő kongresszuson nem igazán várható vita például aktuálpolitikai kérdésekről.

„Egyáltalán nem szokott bármin is vitatkozni a kongresszus, vagy legalábbis nem tudhatjuk, mert a jelentős része zárt ajtók mögött zajlik” – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve: az első nap nyilvános lesz, amikor isHszi Csin-ping várhatóan többórás beszámolót fog tartani az elmúlt öt év munkájáról, valamint a következő évekre vonatkozó tervekről. Ebben – a szakértő szerint – biztosan lesz egy fejezet a külpolitikáról is, de óriási változást a kongresszus nem fog hozni, hiszen az első számú vezető személyében folytonosság lesz.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint hangsúlymódosulások lehetnek, ha Hszi Csin-pingnek sikerül még jobban megszilárdítania a hatalmát, és nem kell arra figyelnie, nehogy támogatókat veszítsen a következő kongresszusra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×