A korábbi kancellárhoz, Angela Merkelhez hasonlóan az egykori államfő, Joachim Gauck is a volt NDK-ban kezdte politikai pályáját. Evangélikus lelkészként az akkori keletnémet polgárjogi mozgalom egyik vezető alakja, 1990-ben az utolsó NDK-parlament képviselője, az újraegyesítés után egészen 2000-ig az NDK állambiztonsági szolgálata, a hírhedt Stasi iratait feltáró hivatal elnöke volt. 2012 márciusától 2017 márciusáig volt az újraegyesült Németország államfője.

Az egész világ és benne Németország egyre több válsággal néz szembe – fogalmazott a ZDF közszolgálati televíziónak adott interjújában Gauck. Oroszország Ukrajna elleni agressziója a Nyugatot óriási kihívások elé állítja, az energiaárak az egekbe szöknek, és növekszik a nukleáris háborútól való félelem.

Természetes, hogy válságos időkben erősödik az emberek félelme – jelentette ki.

"Ezeket a félelmeket nem lehet varázslattal eltüntetni, de szembe lehet szállni velük. Bátorsággal és határozottsággal. Erre emlékeztet bennünket a német egység napja" –

hangsúlyozta Gauck.

Az elnöksége idején Németország mindkét felében nagy tekintélynek örvendő korábbi politikus szerint a jelenlegi válságos időszakban olyan kormányra van szükség, amely határozottságot mutat, és hitelesen elmagyarázza a lakosságnak, hogy az ország milyen nehézségeken megy keresztül. Úgy ítélte meg, hogy a politika ebből a szempontból a tanulás folyamatán megy keresztül.

Joachim Gauck szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő nap mint nap fenyegeti Németországot és a vele szomszádos országokat.

"Rendkívül fontos annak felismerése, hogy a félelem szítása része a putyini terveknek" – fogalmazott a volt elnök, aki szerint ez az orosz hadviselés egyik eleme.

Az újraegyesítés 22. évfordulójának mottója az összenövés, illetve összetartozás. A ZDF által végzett felmérés szerint a németek nagy többsége, azaz 92 százaléka az egyesülést továbbra is helyesnek tekinti. A válság hatásait azonban az ország keleti, illetve nyugati felében másként ítélik meg.

Elsősorban az egykori keletnémet tartományokban egyre gyakoribbak a főként radikális jobb-, illetve baloldali csoportok által szervezett tüntetések mind az ismét erősödő koronavírus-járvány miatti szigorítások, mind pedig az energia árának emelkedése, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók ellen.

A türingiai tartományi miniszterelnök, Bodo Ramelow szerint érezhető a kelet, illetve a nyugat közötti különbség a jelenlegi fenyegetések érzelmi megközelítése között.

A felmérésből kitűnt, hogy az ország nyugati felében is jelentős mértékben csökkent az elégedettség a politikai helyzettel.

A keleti takarmányokban azonban, ahol a keresetek és a nyugdíjak is még mindig alacsonyabbak, a kialakult válság miatti félelmek jóval erősebbek.

A ZDF által idézett szakértők szerint a keletnémetek nagy erőfeszítésekkel felépítettek valamit, és most egyre inkább tapasztalják azt, hogy mindez ismét gyorsan elveszhet. A veszteségektől való félelem nagyobb Németország keleti felében, és ez a magyarázata az erősebb indulatoknak, különös tekintettel a tüntetéseket is magukban foglaló, egyre fenyegetőbb forgatókönyvekre.

A két országrész között remélt harmónia gyengülésére utal az is, hogy az emberek a nyugati, illetve a keleti tartományokban másként ítélik meg azt, ami összeköt, és azt, ami elválaszt.

Az egykori NSZK-ban a megkérdezettek 57 százaléka az együttélés közös elemeit hangsúlyozta, míg a volt NDK-ban ugyancsak 57 százalék a mindennapi életben megnyilvánuló különbségekre helyezte a hangsúlyt.

Mindezt megerősíti a fizetésekkel kapcsolatos különbség is.

A legfrissebb statisztika szerint az ország keleti részében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése havi 3007 euró, míg nyugati országrészben az összeg elsősorban a férfi alkalmazottak körében 3700 euró körül mozog.

A keleti tartományokban a teljes munkaidőben dolgozó női alkalmazottak mintegy 80 euróval többet keresnek férfi társaiknál, míg a nyugatiakban a férfiak több mint 400 euróval "lekörözik" a nőket.