A második helyen a Zöldek és Földművesek Szövetsége végzett a voksok 12,8 százalékával. A három párt - a Lettországi Zöld Párt, a Lett Regionális Szövetség és a Liepaja Párt - választási szövetségéből létrejött Egyesített Lista (AS) 11 százalékot szerzett.

Karins három koalíciós partneréből csak egy került be biztosan a parlamentbe, a konzervatív Nemzeti Szövetség, amely 9,3 százalékot szerzett.

Miközben a Konservativie nevű pártnak nem sikerült elérnie az 5 százalékos parlamenti küszöböt, a liberális Fejlődésért párt épphogy bejutott a törvényhozásba.

A voksolás nagy vesztese a Harmónia nevű ellenzéki párt, amely eddig a legjelentősebb politikai erő volt Lettországban. A párt a 2018-as és a 2014-es választásokat is megnyerte, de mindkétszer ellenzékbe került. Most a szavazatok mindössze 4,8 százalékát sikerült megszereznie.

Jelenleg úgy tűnik, hogy nyolc pártnak sikerült bejutnia a törvényhozásba (saeima).

A választási kampányt jórészt az ukrajnai háború miatti biztonsági aggályok és az energiaválság, illetve az infláció okozta gondok határozták meg.

Krisjanis Karins volt az első lett miniszterelnök, aki végig ki tudta tölteni négyéves ciklusát az 1,9 millió lakosú országban.