Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Felgyújtott rendőrségi motorkerékpár ég az úttest közepén Teheránban 2022. szeptember 19-én. Az iráni fővárosban tüntetők vonultak utcára tiltakozásul annak a fiatal nőnek a halála miatt, aki az erkölcsrendészeti őrizetbevételt követően halt meg. A 22 éves Masa Aminit azért tartóztatták le, mert nem viselte az előírás szerint kötelező ruhadarabot, a muzulmán nők haját eltakaró kendőt, a hidzsábot.
Nyitókép: MTI/AP

Iráni tüntetések: a kutató szerint már nem csak egy fejkendőről van szó

Szalai Máté a Mahsza Amini kendőügyéből és őrizetbe vételét követő halálából szárba szökkenő tüntetéshullámról úgy vélekedett, a hatalom tanult a korábbi hasonló eseményekből, de az a szakértőket is meglepte, mekkora támogatottsága van a megmozdulásoknak.

Rég nem látott tüntetéssorozat kezdődött Iránban, miután meghalt egy fiatal kurd nő az erkölcsrendészeti letartóztatás alatt. A 22 éves Mahsza Aminit azért vették őrizetbe, mert nem viselte a kötelező muzulmán kendőt. A tüntetők most már nemcsak a nők jogaiért állnak ki, de a rezsim bukását is követelik.

Szalai Máté, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem kutatója szerint erre kevés az esély, de sok múlhat azon, hogy mi történik a következő napokban.

"Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta nagyon keményen korlátozzák a nők jogait. Az még csak egy dolog, hogy fejkendőt kell mindig hordaniuk nyilvános helyen, de olyan, európai szemmel barbár szabályok is vannak, mint például ha egy férfi házasságtörésen kapja a feleségét, akkor meg is ölheti. Egy olyan országról beszélünk, amelynek nagyon gazdag a kultúrája, történelme, és

nem mondható az, hogy a perzsa történelemben annyira állandó lett volna a nők jogainak ilyen mértékű korlátozása"

– magyarázta a kutató, aki szerint ezt a szigort a társadalom sem támogatja.

A mostani tüntetések szerinte épp ezt a frusztrációt fejezik ki, a hatóságok pedig az egyes esetekben önkényesen is járnak el, beavatkozva az emberek mindennapjaiba.

A tüntetők követeléseiről szólva elmondta, az egyik eredetileg az volt, hogy az egyik fajta fejkendő ne kötelező legyen, hanem választható, de ahogy a karhatalom fellépése eldurvult, a tiltakozók is egyre szélsőségesebbekké váltak.

Szalai Máté rámutatott, hogy ilyen nagyobb tüntetéshullámra néhány évente sor kerül, az utolsó ilyen 2019 végén volt a nagyvárosokban, gazdasági okokból, az akkori frusztrációk is "átjöttek" 2022-re.

Hogy a rezsimet megbuktathatja-e a mostani tiltakozási hullám, arról azt mondta, a korábbi tüntetésekből a hatalom is tanult, ezért erre nincs sok esély, korábban a hatósági fellépések következtében mintegy 1500 fő is meghalhatott, a mostani konfliktusban

"még csak" 40 fő körül van a halottak száma,

de a nem hivatalos számok is 100 fő alatt vannak.

"Ám nem zárható ki semmi, sok elemzőt meglepett, hogy a mostani tüntetéshullámnak mekkora támogatottsága lett, nagy kérdés, hogy felkeléssé alakulnak-e az események, vagy elhalnak" – zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Hétfőn Steve Witkoff amerikai különmegbízott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy egy tűzszünet lehetőségéről egyeztessenek. Úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítők Moszkva után ismét Kijev felé fordulnak, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A berlini tárgyalások előtt eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa kész lemondani a NATO-tagságról nyugati biztonsági garanciákért cserébe, teljesítve ezzel az oroszok egyik legfőbb követelését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×