Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
330.44
bux:
119500.96
2026. január 14. szerda Bódog
Felgyújtott rendőrségi motorkerékpár ég az úttest közepén Teheránban 2022. szeptember 19-én. Az iráni fővárosban tüntetők vonultak utcára tiltakozásul annak a fiatal nőnek a halála miatt, aki az erkölcsrendészeti őrizetbevételt követően halt meg. A 22 éves Masa Aminit azért tartóztatták le, mert nem viselte az előírás szerint kötelező ruhadarabot, a muzulmán nők haját eltakaró kendőt, a hidzsábot.
Nyitókép: MTI/AP

Iráni tüntetések: a kutató szerint már nem csak egy fejkendőről van szó

Szalai Máté a Mahsza Amini kendőügyéből és őrizetbe vételét követő halálából szárba szökkenő tüntetéshullámról úgy vélekedett, a hatalom tanult a korábbi hasonló eseményekből, de az a szakértőket is meglepte, mekkora támogatottsága van a megmozdulásoknak.

Rég nem látott tüntetéssorozat kezdődött Iránban, miután meghalt egy fiatal kurd nő az erkölcsrendészeti letartóztatás alatt. A 22 éves Mahsza Aminit azért vették őrizetbe, mert nem viselte a kötelező muzulmán kendőt. A tüntetők most már nemcsak a nők jogaiért állnak ki, de a rezsim bukását is követelik.

Szalai Máté, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem kutatója szerint erre kevés az esély, de sok múlhat azon, hogy mi történik a következő napokban.

"Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta nagyon keményen korlátozzák a nők jogait. Az még csak egy dolog, hogy fejkendőt kell mindig hordaniuk nyilvános helyen, de olyan, európai szemmel barbár szabályok is vannak, mint például ha egy férfi házasságtörésen kapja a feleségét, akkor meg is ölheti. Egy olyan országról beszélünk, amelynek nagyon gazdag a kultúrája, történelme, és

nem mondható az, hogy a perzsa történelemben annyira állandó lett volna a nők jogainak ilyen mértékű korlátozása"

– magyarázta a kutató, aki szerint ezt a szigort a társadalom sem támogatja.

A mostani tüntetések szerinte épp ezt a frusztrációt fejezik ki, a hatóságok pedig az egyes esetekben önkényesen is járnak el, beavatkozva az emberek mindennapjaiba.

A tüntetők követeléseiről szólva elmondta, az egyik eredetileg az volt, hogy az egyik fajta fejkendő ne kötelező legyen, hanem választható, de ahogy a karhatalom fellépése eldurvult, a tiltakozók is egyre szélsőségesebbekké váltak.

Szalai Máté rámutatott, hogy ilyen nagyobb tüntetéshullámra néhány évente sor kerül, az utolsó ilyen 2019 végén volt a nagyvárosokban, gazdasági okokból, az akkori frusztrációk is "átjöttek" 2022-re.

Hogy a rezsimet megbuktathatja-e a mostani tiltakozási hullám, arról azt mondta, a korábbi tüntetésekből a hatalom is tanult, ezért erre nincs sok esély, korábban a hatósági fellépések következtében mintegy 1500 fő is meghalhatott, a mostani konfliktusban

"még csak" 40 fő körül van a halottak száma,

de a nem hivatalos számok is 100 fő alatt vannak.

"Ám nem zárható ki semmi, sok elemzőt meglepett, hogy a mostani tüntetéshullámnak mekkora támogatottsága lett, nagy kérdés, hogy felkeléssé alakulnak-e az események, vagy elhalnak" – zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Madár István: érdemben csökkent az infláció decemberben

Madár István: érdemben csökkent az infláció decemberben

Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője értékelte a helyzetet az InfoRádióban. A decemberben mért éves árdrágulás alacsonyabb volt, mint a novemberi 3,8 százalékos érték, tehát egy „érdemi dezinfláció” volt látható decemberben.

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×