Infostart.hu
eur:
387.72
usd:
333.98
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Szingapúr, 2018. június 11.Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Szingapúrban 2018. június 11-én. Donald Trump amerikai elnök június 12-én találkozik Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezetővel a szingapúri Sentosa szigetén található Capella Hotelben. A történelmi jelentőségű összejövetel során először ül tárgyalóasztalhoz hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel. (MTI/AP/Susan Walsh)
Nyitókép: Susan Walsh

Mike Pompeo: lejárt a feltétlen bizalmon alapuló együttműködés ideje Kínával

Ezúttal a volt külügyminiszter nyilatkozott Tajvan kapcsán.

Lejárt a feltétlen bizalmon alapuló együttműködés ideje Pekinggel, amelynek egyre határozottabb törekvései a kelet- és délkelet-ázsiai térségben összehozták a hasonlóan gondolkodó nemzeteket - jelentette ki a Tajvanra látogató Mike Pompeo, aki Donald Trump elnöksége idején külügyminiszter volt az amerikai kormányban.

A politikus egy gazdasági fórumon Kaohsziung városban úgy fogalmazott:

"Ha szabad 21. századot akarunk, nem pedig Kína (uralta) századot, amelyről Hszi Csin-ping (kínai államfő) álmodik, akkor véget kell vetni a vak együttműködés régi paradigmájának".

Pompeo, aki Donald Trump korábbi amerikai elnök egyik "legepésebb" tanácsadója volt Kínával kapcsolatban, úgy érvelt: "Kína agresszív magatartása diplomáciai, katonai és gazdasági téren (...) megváltoztatta ezt a régiót. Még közelebb hozta egymáshoz azokat, akik a békét és a kereskedelmet részesítik előnyben".

Kína saját tartományának tekinti a de facto autonóm, demokratikus szigetet, és rendszeresen hangoztatja, hogy ha kell, erőszakkal is visszaszerzi a fennhatósága alá. Ellenáll minden olyan diplomáciai lépésnek, amely legitimitást adhatna Tajvan önállóságának.

Donald Trump elnökként rendkívül kétértelműen nyilatkozott Kínával kapcsolatban. Időnként dicsérte a kínai elnök határozottságát, de közben agresszív kereskedelmi háborút folytatott Pekinggel szemben, és intenzívebbé tette a hivatalos kapcsolatokat Tajvannal.

Joe Biden jelenlegi amerikai elnök folytatja a Trump-kormány Tajvannal kapcsolatos politikájának nagy részét.

Washington régóta fenntartja a "stratégiai kétértelműség" politikáját azzal kapcsolatban, hogy katonai beavatkozást hajtana-e végre, ha Kína meg akarná szállni Tajvant. Biden azonban kezdett eltávolodni ettől az állásponttól, és több interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok Tajvan segítségére sietne, ha megtámadnák.

Mindegyik kijelentés után a Fehér Ház nyilatkozatokat adott ki, amelyekben azt állította, hogy nem változott az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos politikája.

Pompeo azóta, hogy megvált korábbi tisztségétől, már nyíltan síkra száll amellett, hogy Tajvant független országként ismerjék el. Bírálta ugyanakkor Biden Tajvannal kapcsolatos megjegyzéseit, zavarosnak nevezte őket.

"Ami Amerika Tajvan melletti elkötelezettségét illeti, az a kétértelműség, ami eddig az amerikai politikát jellemezte, most még kétértelműbbé vált. Ez nagyon aggaszt engem" - jegyezte meg beszédében a washingtoni diplomácia korábbi vezetője.

Az USA-Kína viszonyról és a kínai belpolitikáról szóló Aréna-interjút itt hallgathatja meg:

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×