A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Kedden hasonló kezdeményezést tettek a dél-ukrajnai Herszon megyében is, és ugyanezen a napon a zaporizzsjai Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom egy melitopoli lakossági fórumon ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy a népszavazás pozitív eredménye esetén az entitás gyorsított eljárással válhasson az Oroszországi Föderáció jogalanyává. Pusilin szerint az "újraegyesülést", amely szerinte "a történelmi igazságosság helyreállítását" jelenti, "sok millió orosz várja".

Hasonló folyamodványt helyezett kilátásba Vlagyimir Szaldo, az orosz megszállás alá került Herszon megye katonai és polgári adminisztrációjának vezetője is, aki bejelentette, hogy

a régióban önkéntes zászlóaljakat fognak alakítani az Ukrajna ellen indított "különleges hadművelet" támogatására.

"A tartós béke, a rend fenntartása és a stabil jövő biztosítása a gyerekeink számára csakis az Oroszországi Föderációval együtt lehetséges" - mondta Szaldo.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke kijelentette, hogy ha a Donyec-medence régiói "közvetlen akaratnyilvánításukon" úgy döntenek, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, akkor az orosz parlament támogatni fogja ebben őket.

A RIA Novosztyi hírügynökség kedden közölte a Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Tanulmányok Intézetének felmérését, amely szerint a Donyecki Népköztársaságban a lakosok 94, a Luhanszki Népköztársaságban 93, Zaporizzsja megyében 87, Herszon megyében pedig 80 százaléka kész arra, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazzon. Az Ukrajnában maradást a válaszadók 1-2 százaléka, a luhanszki régióban pedig 0 százalék támogatja a felmérés szerint.

A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezerfős mintán.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán - szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el - hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.