eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Azonosítatlan polgári és katonai áldozatok nyughelyét kerítik el ukrán katonák az orosz erőktől nemrégiben visszafoglalt Izjum város melletti erdőben, a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2022. szeptember 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Tömegsírt találtak több száz halottal a Harkiv megyei Izjumban

Ez az egyik legnagyobb tömegsír azok közül, amelyekre a felszabadított orosz területeken bukkantak. A megyében már tíz kínzókamrát is felfedeztek az ukránok.

Tömegsírt találtak az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjum városban több mint 440 holttesttel - közölte Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője ukrán híradások szerint. Ezen a helyszínen a holttesteket külön-külön temették el.

Arra a kérdésre, meg tudja-e mondani, hogyan haltak meg az emberek, azt válaszolta: "Tudjuk, hogy néhányukat agyonlőtték, mások tüzérségi tűzben vagy aknarobbanás okozta sérülésekben, néhányan pedig légicsapások következtében haltak meg". Hangsúlyozta, hogy sok holttestet még nem azonosítottak, így haláluk okát a nyomozás során fogják megállapítani. Az összes holttestet exhumálják, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjeli üzenetében reagált az izjumi erdőben talált tömegsír hírére, mondván, hogy már pénteken ukrán és külföldi újságírók fogják felkeresni a helyszínt, így több információ kerül nyilvánosságra róla. "Azt akarjuk, hogy a világ tudja, mi történik valójában, és mihez vezetett az orosz megszállás. Bucsa, Mariupol és most sajnos Izjum. Oroszország mindenhol a halált hagyja maga után. A világnak Oroszországot valóban felelősségre kell vonnia ezért a háborúért. Mi mindent megteszünk ennek érdekében" - hangoztatta az elnök.

Frissítés: Mintegy húsz ukrán katona holttestét találták hátrakötött kézzel az orosz megszállás alól néhány napja felszabadított Harkiv megyei Izjumban fellelt tömegsírban - közölte pénteken újságírókkal Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.

"Körülbelül ötszáz polgári lakost találtak elföldelve. Eddig egy sírt fedeztek fel, amelyben az ukrán fegyveres erők mintegy húsz katonája van tömegesen eltemetve" - idézte az Ukrinform hírügynökség az ombudsmant. Szavai szerint az ukrán katonákat hátuk mögött megkötött kézzel találták agyonlőve. "Nyilvánvaló, hogy az elhunyt katonák foglyok voltak. A rendfenntartók úgy vélik, hogy először megkínozták, majd kivégezték őket" - tette hozzá. Lubinec közölte: nem kizárt, hogy nem ez az egyetlen hely, ahol ukrán katonák holttesteit temették el a régióban.

Kínzókamrák, ivóvízhiány

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy Harkiv megyében - amióta felszabadította az ukrán hadsereg - már tíz kínzókamrát fedeztek fel a hatóságok. "Ma legalább tíz kínzóközpont létezéséről beszélhetek a települések területén (a harkivi régióban). Két kínzóközpont van Balaklijában" - fejtette ki a rendőrfőnök. Hozzátette, hogy az egyik a balaklijai rendőrkapitányság területén volt. Elmondta azt is, hogy

az elmúlt héten az ukrán rendfenntartók 204 büntetőeljárást indítottak az orosz megszállók által elkövetett háborús bűnök miatt.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy őrizetbe vették az úgynevezett "balaklijai népi milícia vezetőjét", aki Harkiv megye felszabadítása után a megszállt luhanszki régióba próbált szökni. A férfit 15 év börtönbüntetés fenyegeti. A nyomozás szerint a 48 éves balaklijai lakos megállapodást kötött a megszálló csapatok képviselőivel, így őt nevezték ki a "balaklijai népi milícia főnöki" posztjára. Beosztottakat vett fel, akiknek felügyelte a tevékenységét, és megszervezte az orosz csapatokkal közösen a létfontosságú infrastrukturális létesítmények irányítását.

Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében azt írta, hogy a déli Herszon megyét megszállva tartó orosz alakulatok nem tudják ellátni magukat ivóvízzel, és lopott motorcsónakokon menekülnek át a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjára. Arról is beszámoltak, hogy a Dnyeper egyik kompátkelőhelyén több, egyenként tíz-húsz fős fegyvertelen orosz csoport megjelenését is rögzítették. A hírszerzés szerint ezek a katonák megtagadták a részvételt a harcokban, ezért az egységparancsnokok kivették őket a csapatukból, és elkobozták fegyvereiket.

Olekszandr Vilkul, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az orosz erők pénteken ismét rakétatámadást hajtottak végre a város ellen. Krivij Rihet már egymás után harmadik napja érik orosz rakétacsapások. Részletek a legutóbbi támadásról még nem kerültek nyilvánosságra.

Az ukrajnai háborús helyzetről beszélt Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×