Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Gwendoline Delbos-Corfield francia európai parlamenti (EP) képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnöke, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tényfeltáró delegációjának vezetője sajtótájékoztatójára érkezik az EP budapesti irodájában 2021. október 1-jén.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Újabb jogállamisági jelentés: Sargentini utódja sem finomkodik Magyarországgal

Hamarosan szavaznak egy átfogó előterjesztésről, ami leltárba veszi az elmúlt négy év magyarországi történéseit. Varga Judit reakciójában azt írta: az EP több mint tíz éve képtelen alátámasztani ideológiai vádjait.

„Fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az unió alapját képező értékeket” – idézi az Európai Parlament egy friss jelentéstervezetét a Népszava emlékeztetve, hogy 2018 szeptemberében ugyanezt tartalmazta a Judith Sargentini által készített, és az EP többsége által jóváhagyott vélemény.

A szakbizottsági szavazás előtt álló mostani határozati javaslat szerint a helyzet annyiban változott azóta, hogy a különféle uniós eljárások és lépések ellenére

„a magyar kormány fokozni tudta erőfeszítéseit az alapértékek aláásására”

– teszi hozzá a lap a 30 oldalas előterjesztésre hivatkozva.

Mint olvasható, összeállítója, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield főként nemzetközi és európai intézmények beszámolóira, döntéseire hivatkozva véleményezi az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, az adatvédelmet, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tudományos, az egyesülési és a vallásszabadságot, az egyenlő bánásmódhoz való jogot, a kisebbségek, a migránsok és menedékkérők jogait, valamint a gazdasági és szociális jogokat. Megállapításai támaszkodnak a parlament tavaly őszi budapesti látogatásának a tapasztalataira is.

Gwendoline Delbos-Corfield mások mellett javasolja, hogy a kormányközi EU Tanács állapítsa meg: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata. Előterjesztéséről várhatóan július 13-án vagy 14-én szavaz az EP állampolgári jogi bizottsága.

A jelentés szeptemberben kerülhet a plenáris ülés elé,

éppen négy évvel azután, hogy az jóváhagyta a Judith Sargentini által asztalra tett hasonló véleményt.

Varga Judit: ugyanaz a nóta

Tavares után Sargentini. Sargentini után Gwendoline Delbos-Corfield vette át a jogállamisági rendőr szerepét az Európai Parlamentben – reagált a fentiekre Varga Judit.

Magyarország igazságügyi minisztere a közösségi oldalán hozzáteszi: „közben eltelt több mint tíz év és ugyanaz a nóta…” – utalva arra, hogy az EP több mint tíz éve nem tudja jogilag alátámasztani az ideológiai vádjait.

„Kíváncsian várjuk, hogy ki jön majd Gwendoline Delbos-Corfield után, és hogy hány évtizedig kap még fizetést sok EP-bürokrata Magyarország jogállamisági vegzálásáért” – zárta gondolatait a miniszter.

➡️ Tavares után Sargentini. Sargentini után Gwendoline Delbos-Corfield vette át a jogállamisági rendőr szerepét az...

Posted by Varga Judit on Monday, July 4, 2022
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×