Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Grunge Flag of EU on cracked surface as background
Nyitókép: AlxeyPnferov/Getty Images

A jogállamiság magyarországi helyzetét bírálja az unió megbízottja

A francia zöldpárti politikus főleg a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció miatt aggódik.

Papíron minden rendben van, de a valóságban nincs igazi demokrácia Magyarországon – mondta az rtl.hu-nak adott interjúban Gwendoline Delbos-Corfield, akinek vezetésével új, 30 oldalas jelentés készült a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A francia EP-képviselő váltotta a visszavonult Judith Sargentinit, akinek korábbi EP-jelentése nagy vitákat váltott ki.

Az interjúban szó volt arról, hogy az előző jelentés hitelességét igencsak megkérdőjelezte az antiszemitizmus magyarországi helyzetéről tett megállapítás. Viszont Gwendoline Delbos-Corfield szerint az előző jelentésben csupán egyetlen oldal foglalkozott antiszemitizmussal és azok a megállapítások is lényegében helytállóak. Ennek alátámasztására megemlítette a Soros György elleni kampányt. Viszont elutasította azt a bírálatot, hogy az általa vezetett tényfeltáró bizottság a magyar származású amerikai üzletember által működtetett szervezetektől tájékozódott volna.

Mint mondta

az újabb jelentést az Európai Tanács, a Velencei Bizottság és az OLAF információira támaszkodva készítették.

Erős túlzás lenne ezeket a szervezeteket is Soros György érdekkörébe sorolni – hangoztatta a francia EP-képviselő. Mint mondta, egyedül a sajtóval kapcsolatban kérdeztek meg civil szervezetek, de ebben a témában is elsősorban olyan elismert nemzetközi csoport véleményére hagyatkoztak, mint amilyen a Riporterek Határok Nélkül. Gwendoline Delbos-Corfield úgy látja, hogy a kormánypárt médiatúlsúlya torzítja a magyar demokráciát és így még a választások eredménye is megkérdőjelezhető.

Az uniós jelentéstevő igen rossz véleménnyel volt Varga Judit igazságügyminiszterről, aki szerinte saját propagandacéljaira használta fel budapesti találkozójukat. A miniszter olyan képet közölt, amelyen az látszik, mintha hatalmas létszámfölényben lett volna az uniós bizottság, pedig pontosan ugyanannyian voltunk, mint a magyar tárgyaló delegáció – közölte a francia zöldpárti képviselő.

A portál arról is érdeklődött, hogy az újabb jelentésnek vajon milyen hatása lehet az Európai Unióban, hiszen az előzőnek sem lett jóformán semmi következménye. Erre Gwendoline Delbos-Corfiled azt válaszolta,

a korábbi jelentés is hozzájárult ahhoz, hogy befagytak a Magyarországnak járó EU-s források.

A francia képviselő még hozzátette, szerinte a magyar kormány egyre inkább elszigetelődik az unión belül és már a környező országok vezetői is gyanakodva figyelik Budapest politikáját.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×