22 °C
Az ország iskoláinak közel felében visszaállt a jelenléti oktatás augusztus utolsó hetében: a Fülöp-szigetek az egyik utolsó ország, amely kitartott az online oktatás mellett. Az eleve oktatási krízisben élő országban azonban szakértők szerint a bő kétéves kihagyás csak rontott az általános helyzeten.
24 ezer iskolában kezdték el újra a heti ötnapos jelenléti oktatást: a többi intézmény továbbra is hibrid formában működik, jelenléti órák mellett online is tartanak foglalkozásokat. Ez legalább novemberig eltart majd, ekkortól mind a 27 millió iskolás újra tanteremben tanul majd a BBC cikke szerint.
Egyes iskolákban az osztályok váltva járhatnak majd be az intézményekbe részben azért, mert
nem áll rendelkezésre megfelelő számú tanterem,
részben pedig azért, mert az oktatási minisztérium szerint tartanak attól, hogy az iskolák újra a fertőzés terjedésének melegágyává válhatnak.
A hosszasan tartó iskolabezárásokat az indokolta, hogy a Fülöp-szigeteken bevett gyakorlat az, hogy az iskolások szüleik mellett idős nagyszüleikkel is egy háztartásban élnek. Épp ezért a jelenlétit online oktatás váltotta fel, a tananyagot a televízió és a közösségi média útján juttatták el a tanulókhoz.
A Fülöp-szigeteken tapasztalták Délkelet-Ázsia legsúlyosabb koronavírus-járványát: hárommillió ember fertőződött meg és 50 ezren haltak bele a betegségbe.
A gyerekeket reggelente testhőmérséklet-mérés és kézfertőtlenítés várja az iskolában, csak ezt követően léphetnek be osztálytermeikbe.
Pandémia előtt is alig írtak-olvastak
Komolyak ugyanakkor az aggodalmak azért, hogy az elmúlt két év milyen hatással lehetett a gyerekek tudásának gyarapodására, főként annak ismeretében, hogy a fülöp-szigeteki iskolások már a járvány előtt is alig-alig feleltek meg az írástudás alapvető követelményeinek.
A Világbank tavalyi tanulmánya szerint a világjárvány előtt tízből kilenc fülöp-szigeteki gyermek 10 éves korára sem tudott egy egyszerű szöveget értelmező módon elolvasni.
"Az iskolák elhúzódó bezárása, a rossz egészségügyi kockázatcsökkentés és a háztartások jövedelmének csökkenése gyakorolta a legnagyobb hatást a tanulási szegénységre" – vélekedik közleményében az UNICEF.
