eur:
410.48
usd:
390.54
bux:
79202.75
2024. november 21. csütörtök Olivér
Dassault-Airbus közös európai vadászgép makettje
Nyitókép: COSMAO Cyril - cyrille@cosmao.fr

Új generációs európai fegyverek, régi viták - késik a közös európai haderő

Akár meg is hiúsulhat az új generációs francia-német-spanyol légi harci rendszer, illetve a francia-német szárazföldi harci rendszer program, amely pedig nagyban hozzájárult volna az európai stratégiai autonómia eléréséhez. A résztvevők nem tudnak megegyezni a fejlesztési eredmények megosztásán.

2017-ben Franciaország és Németország megegyezett abban, hogy elindít egy új generációs légiharci rendszer, egy úgynevezett "Future Combat Air System" (FCAS) nevű, illetve egy ehhez hasonló felépítésű szárazföldi harci rendszer programot - kezdte az InfoRádiónak adott értékelését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék tanársegédje.

Speck Gyula azzal folytatta, hogy a légiharci rendszer programhoz aztán 2019-ben Spanyolország is csatlakozott. A szakértő elmagyarázta azt is, hogy miért nevezik ezeket légiharc, illetve szárazföldi harc rendszereknek.

Ezeknél ugyanis nem egyszerűen egy vadászgép vagy egy harckocsi köré épített fegyverrendszerről van szó, hanem

egy olyan központi, haditechnikai eszközről, amely össze van kötve egy "harci felhőnek" nevezett rendszerrel. (Az elemei között lesz az új, hatodik generációs vadászgép, különféle, mesterséges intelligenciát használó drónok és újfajta repülőgépfedélzeti fegyverek is. Az elképzelések szerint az FCAS később rugalmasan bővíthető más, újabb fejlesztésű eszközökkel.)

Emiatt az összekapcsoltság miatt hívja ezt a szaknyelv a rendszerek rendszerének - hangoztatta Speck Gyula.

Az is elmondta, hogy a program ipari résztvevői eddig sikeresen vették az akadályokat és a politikai támogatás is elég erős mind a 3 fél részéről. Akadt azonban egy probléma: 2022 első felében a német érdekeket képviselő Airbus, illetve a francia Dassault nem volt képes megegyezni az egyenlő arányú munkamegosztásról, illetve a technológiaátadásról. Az Airbus szeretne hozzáférni olyan vadászgépépítési technológiákhoz, amelyekkel a Dassault rendelkezik vadászgépek építésében. A francia cég viszont szigorúan védi a saját érdekeit és nem hajlandó a technológia átadására. Ragaszkodik hozzá, hogy egyedül építse meg a következő generációs vadászgép prototípusát, illetve annak technológiai demonstrátorát.

Pedig az új légiharc rendszernek már 2035-40 táján hadrendbe kellene állnia.

A program résztvevői máris jelezték, hogy amennyiben nem tudnak a vitás kérdésekben megegyezni, úgy az egész fejlesztés akár 10 évet is csúszhat, a költségei pedig jelentősen emelkedhetnek - közölte a katonai szakértő. Példaként említette az Airbus A-400 M szállítógépének fejlesztését, amit a 2010-es években ehhez hasonló viták késleltettek és meg is drágítottak.

Speck Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az új generációs harci rendszerek különösen alkalmasak lennének arra, hogy megteremtsék egy lehetséges jövőbeni, közös európai haderő alapjait, hiszen ezekhez a programokhoz más, kisebb tagországok - így akár Magyarország is - csatlakozhatnának.

Márpedig ezekre az alapokra

nagy szükség lenne ahhoz, hogy az európai államok önálló védelmi stratégiát valósítsanak meg.

Az NKE oktatója azonban úgy látja, hogy jelenleg ezeknek programoknak a költsége növekszik, illetve a tervezettnél tovább is fognak tartani, ezért a felek önálló megoldásokra kényszerülnek. Németország máris bejelentette, hogy amerikai F-35-ös vadászgépeket fog vásárolni. A francia Dassault cég pedig azt hangoztatta, hogy akár önállóan is kifejleszt egy új generációs harcigépet, amennyiben nem történik előrelépés. Ezzel viszont egyre távolabb kerülünk az egységes, uniós haderő létrehozásától.

"Arról van szó - folytatta Speck Gyula -, hogy

az orosz-ukrán háború stratégiai sokkot okozott az európai országoknak.

Az lett az elsődleges céljuk, hogy a biztonságukat minél rövidebb idő alatt és minél költséghatékonyabban tudják növelni, biztosítani."

Erre az amerikai haditechnikai eszközök beszerzése sokkalta kézenfekvőbb megoldást nyújtanak, mint az, hogy a 2040-es évekre Európában kifejlesszenek egy közös, európai harci rendszer programot - hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék tanársegédje.

(A nyitóképen a Dassault-Airbus tervezett közös vadászgépének makettje látható.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×