Az orosz GDP 9-15 százalékkal eshet vissza a háború megkezdése utáni 12 hónapban, ilyen recesszió az 1990-es évek óta nem volt – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában. Deák András szerint a szankcióknak két céljuk van. Az egyik, hogy az oroszok ne tudjanak háborúzni Ukrajnában, de majd kiderül, hogy Moszkva képes lesz-e a szükséges technológiákat beszerezni. A másik pedig a közhangulat befoláyolása, de ennek sem látni nyomát - tette hozzá.

"Európában a szankciós rendszernek, illetve a háborúnak – ez a kettő összefolyik –, a közvetett hatásai nagyok. Az Oroszországban elveszített exportpiac csekély része a GDP-nek. Az élelmiszerárakon és az energiaárakon van komoly nyomás. Ez európai szempontból egy hatalmas rést nyit a külkermérlegeken" - mondta Deák András, aki szerint a kisebb gazdasági hatásnak sokkal nagyobb a politikai rezonanciája.

Az elemző szerint a gázt, illetve annak az elzárását az oroszok kezdték használni politikai nyomásgyakorlásra, ez közvetve következik a szankciókból. "Egy olyan helyzetet teremtenek, amikor fizikai gázhiány lesz az idén télen majdnem minden körülmény között. Ha valamit meg tudunk oldani, akkor annyival csökkenteni fogják az ellátásunkat, azért, hogy folyamatosan kérnünk kelljen tőlük földgázt" - fejtette ki.

Deák András szerint

az oroszok adnak majd gázt, de mindig kérnek valamit cserébe.

A szakértő azt mondta, hogy ennek a nyomásgyakorlásnak sok értelme nincs, leszámítva a németeket. Az ukránokat ugyanis leginkább az amerikaiak látják el hadászati eszközökkel, és az amerikaiakat vélhetően kevésbé érdekli az európai gázhelyzet. Segítenek, hoznak ide földgázt pénzért, de önmagában attól az amerikai támogatás Ukrajnának nem fog leállni, hogy Németországban gázhiány van – vélekedett.

A németeket érintő befolyásolásról példaként azt mondta, Németország oda akar adni egy légvédelmi rendszert Ukrajnának, ezt már minden hivatal jóváhagyta, három hete ott van Olaf Scholz kancellár asztalán, de nincs aláírva, mert nyomás alatt van a német vegyipar, a gazdasági lobbik részéről, hogy ilyen árszintek mellett fenntarthatatlan sok tevékenység, ráadásul még télen nem is lesz gáz. Deák András szerint ennek van értelme orosz részről, de azt nehéz megítélni, hogy érdemes-e a kisebb országokat megnyomorgatni.

"Ha teljesen elzárják a földgázt, akkor az beláthatatlan gazdasági sokk Kelet-Európában. Vissza fogjuk sírni a covidot. Viszont egyértelmű, hogy ki lesz a bűnös. Tehát a kormányok nem hiszem, hogy belebuknának" – hangsúlyozta. A szakértő szerint ezt a nyomásgyakorlást csak addig lehet folytatni, amíg nem megy végbe a diverzifikálás.

Ha egy ország nem kap gázt, arra vannak vészhelyzeti tervek. "Az első dolog, hogy az elektromos hálózatnak működnie kell, a gázerőműveket fenn kell tartani. Amit lehet, azt átkapcsolunk másra, amit nem, annak kell adni gázt, és nyilvánvalóan, ha nem lesz gáz, akkor a villamosenergia-fogyasztás megnő" - közölte Deák András. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a gazdasági célú földgáz-felhasználás a teljesnek a negyede, míg a lakossági a bő fele. Utóbbi problémás, mert ott nem lehet azt csinálni, hogy megkérjük a lakosságot, hogy tekerje le a gázt, de kikapcsolni sem lehet, mert a gázrendszert nem lehet újraindítani, ha egyszer kikapcsolják.

Deák András szerint egyetlen dolgot lehet tenni: büntető jelleggel be kell vezetni földgázárakat, ahogyan azt a magyar kormány is ezt tette, részben ár-okból, részben azért, mert Magyarországon is hiány van.

El kellett érni azt, hogy csökkenjen a lakossági gázfogyasztás idén télen, mert különben nem lesz meg a földgázmérleg

- emelte ki.

A Gazprom hétfőn este jelentette be, hogy a héten tovább csökkenti az európai gázszállítást. Deák András erre reagálva azt mondta, ha a németek nem küldenek tankokat Ukrajnába, akkor esetleg több gázt kapnak, de elengedni senkit nem fognak. Hozzátette, még Magyarországon sem tudjuk azt mondani, hogy biztosan elég lesz gáz télre, ezért kért a kormány múlt héten plusz mennyiséget, amire Moszkvában azt közölték, hogy megvizsgálják a kérdést.

"Irreális azt várni, hogy tényleg adnak nekünk 700 millió köbmétert, és menjünk el, hanem maximum arra lehet számítani, hogy majd megígérik, hogy adnak. Most adnak mondjuk 100-at, és majd márciusban, amikor már tényleg semmink nincs, akkor majd kihoznak az útszéli árokból. Közben meg kérnek ezt-azt-amazt.

Tehát tényleg abszolút zsarolás van jelen fázisban. Azt kell nézni, hogy lehet ebből kiszabadulni hosszú távon"

- fejtette ki.

Az Oroszország-szakértő kiemelte azt is, hogy rövid távon a gázt technológiailag kivezetni nem lehet. Valamennyire tudjuk csökkenteni a fogyasztást, be lehet tárolni, de igazából máshonnan kell behozni egy nagyon jelentős mennyiséget, ez a fő irány.

Az szerinte is jó kérdés, hogy lesz-e elég cseppfolyósított földgáz és hajó a világpiacon ilyen rövid időtáv alatt. Az amerikaiak az egyik legnagyobb földgázexportőrré fognak válni a következő években, de a 2023-as években alig épül új terminál, majd egy évvel később bővülhet, Katar 2024-25-re ígéri a következő fázist, Mozambikban pedig az iszlamistákkal kellene valamit kezdeni, ott a franciáknak lesz termelésük. A szakértő úgy látja, 2024-2025-re lehet elég terminál Európában és a kínálat is meglesz, akkorra várható az árban is valamilyen megnyugvás.

Arra viszont nem lehet számítani, hogy a gázárak a régi szintre esnek.

"Onnantól kezdve, hogy cseppfolyósított földgáz hozunk be Európába, attól függünk, nem az oroszoktól, onnantól kezdve a távol-keleti árakkal kell versengeni és a távolkeleti árak magasabbak" - emelte ki Deák András, aki szerint a dekarbonizációs tervek versenyhátrányt jelentenek. Ezek most 2035 utánra szólnak, de így a komoly cégek nem tudnak nagyon hosszú távú szerződéseket kötni földgázra, mert tudják, hogy csökkenni fog a kereslet. Ez nekik kereskedelmi kockázat, nem akarnak ilyet kötni, márpedig a termelő azt akar. A katariak megmondták, hogy ők 15-20 évben gondolkodnának, ám ezt kormányzati segítség nélkül nem tudja vállalni egy európai importőr, mert húsz év múlva ki tudja, hogy lesz-e még földgáz - tette hozzá a szakértő.