Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.78
bux:
121702.25
2026. január 16. péntek Gusztáv
Emmanuel Macron francia elnök (b) a helyi lakosokkal beszélget, miután leadta voksát a francia elnökválasztás első fordulójában az észak-franciaországi Le Touquet egyik  szavazóhelyiségében 2022. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Thibault Camus

Emmanuel Macron pártjának sikerét jósolják a francia nemzetgyűlési választáson

Vasárnap tartják a francia nemzetgyűlési választások első fordulóját. A közvélemény-kutatók szerint Emmanuel Macron elnök pártja küldheti majd a legtöbb képviselőt a törvényhozásba, ám az nem biztos, hogy az abszolút többsége is meglesz, ami az elnök dolgát is megnehezítheti.

A francia parlament alsóházának a képviselőit választják meg két fordulóban június 12-én és 19-én, s noha Franciaország egy félprezidenciális rendszer, ahol az elnöki hatalom a fajsúlyos, mégis nagy jelentősége van a Nemzetgyűlés összetételének.

Májusban Emmanuel Macron nyerte meg másodszor is az államfőválasztást, és alig egy hónappal később most ismét ő áll nyerésre: 11 külföldi választókerületben már lezajlott a szavazás, és ott az elnök pártjának jelöltjei nyertek.

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet, hogy 2002-ben éppen azért rendszeresítették azt, hogy az elnökválasztás után jön közvetlenül a parlament megválasztása, hogy a megválasztott elnöknek, akármelyik pártcsaládból jön is, a lendülete továbbmenjen a parlamenti választásokra és adjon egyfajta támogatást az alsóházban az államfőnek.

"Ne legyen az, hogy az egyik pártcsaládból jön a köztársasági elnök, a másik pártcsalád meg adja a parlamenti többséget,

tehát ez a két szerepkör ne ütközzön egymással. Ez kimondottan a stabilitást szolgálja" – mondta a Franciaország-szakértő, ugyanakkor hozzátette, ettől még nem biztos, hogy Macron stabil többséget tud szerezni a Nemzetgyűlésben.

Az 577 fős alsóházban 289 mandátum kellene az abszolút többség megszerzéséhez. Közvetlenül az elnökválasztás után 300-340 mandátumot jeleztek előre Macron pártjának a közvélemény-kutatók, azóta ez a szám folyamatosan megy le,

most már 270 és 320 közé becslik.

"Nagyon biztosra nem lehet mérni, emiatt azért van egy kis izgalom Macron pártjában" – tette hozzá.

Ha nem sikerül az abszolút többséget szereznie, akkor nehezebb évek jönnek Macronra, mert azt az elnöki programot, amivel megválasztották, nehezebb lesz a törvényhozás elé vinnie. A legtöbb közvélemény-kutató így is azt mondja, hogy még mindig Macronnak van a legnagyobb esélye nyerni, mert utána egy baloldali párttömörülés következik, az ő népszerűségük folyamatosan növekszik, ezért ha az elnök pártja nem szerez többséget, akkor is megosztott tábor lesz a parlamenti ellenfele.

A kétfordulós választás első köre után a két legjobban szereplő jelölt jut tovább, valamint azok, akik még megszerezték a regisztrált szavazók voksaink legalább a 12,5 százalékát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×