eur:
407.27
usd:
371.36
bux:
82400.87
2025. április 8. kedd Dénes
Emmanuel Macron francia államfő (j) és felesége, Brigitte Macron voksolni érkezik a nemzetgyűlési választások első fordulójában Le Touquet-ban 2022. június 12-én. A kétfordulós választáson mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre adhatják le a voksukat.
Nyitókép: Emmanuel Macron francia államfő (j) és felesége, Brigitte Macron voksolni érkezik a nemzetgyűlési választások első fordulójában Le Touquet-ban 2022. június 12-én. MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Negatív rekord Franciaországban

A választásra jogosultak 18,43 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 19,24, tíz évvel ezelőtt pedig 21,06 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.

A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás.

A választás módja miatt az eredményt meghatározza a részvételi arány: az állampolgárok csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, a biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elért jelölt indulhat. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az eredményt, akkor a két élen végzett automatikusan továbbjut. Ha viszont csak egyetlen jelölt kap legalább ekkora támogatottságot, a második helyen végzett is továbbjut vele.

A részvételt estig alig 44 és 48 százalék közé jelzik előre a közvélemény-kutatások az öt évvel ezelőtti 48,7 százalékhoz képest, ami már akkor is nagyon alacsonynak számított.

A másfél hónappal ezelőtti elnökválasztáson is alacsony volt a részvétel, akkor az első fordulóban a választók 25,48 százaléka adta délig szavazatát, ami három százalékkal kevesebb volt, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor.

A legkevesebben eddig a fővárosban voksoltak, az északi elővárosokban, Seine-Saint-Denis megyében 9,85 százalékos, a keleti településeken, Val-de-Marne megyében 12,12, míg Párizsban 12,26 százalékos volt délig a részvétel.

A kétfordulós nemzetgyűlési választáson, amelynek második fordulóját jövő vasárnap rendezik, mintegy 48 millió választópolgár a parlament 577 képviselőjét választja meg öt évre.

A közvélemény érdektelenségével kísért rövid kampány után az utolsó felmérések szerint Emmanuel Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója és a másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogás (NUPES) fej-fej mellett végezhet az élen. Mindkét szövetség 26-28 százalékos támogatottságra számíthat az első fordulóban, míg a szuverenista jobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés 19, a konzervatív Köztársaságiak 11, az Eric Zemmour vezette Reconquete (Visszahódítás) pedig 6 százalékos támogatottságot érhet el.

A mandátumbecslések alapján a kormánypárt a második fordulóban az élen végezhet, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben. Biztosnak tűnik, hogy jövő vasárnaptól nem a konzervatívok, hanem a baloldal fogja adni a legnagyobb ellenzéki frakciót.

Az államfő délben adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban, és a vezető ellenzéki politikusok is szavaztak: Jean-Luc Mélenchon a déli Marseille-ben, míg Marine Le Pen az északi Hénin-Beaumont településen.

Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a vámoknak politikai hatásai is lesznek, ennek költségei a Trump-adminisztrációt terhelik

Csizmazia Gábor: a vámoknak politikai hatásai is lesznek, ennek költségei a Trump-adminisztrációt terhelik

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének munkatársa szerint Donald Trump amerikai elnök elődje, a demokrata Joe Biden protekcionista gazdaságpolitikáját viszi tovább, de átfogó kereskedelmi megállapodások helyett konfrontatív hozzáállással.

Elemző: a kiskereskedelem húzza idén a gazdaságot, az a kérdés, mennyire

Februárban az egy hónappal korábbihoz képest 0,6 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumene, éves alapon azonban 3,3 százalékkal nőtt a forgalom – emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat értékelve Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.08. kedd, 18:00
Palkovics László
a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Újra megütötték a forintot

Újra megütötték a forintot

A vámháború miatt kibontakozó nemzetközi befektetői hangulat romlásával párhuzamosan gyengült hétfőn a forint. Délután azonban hirtelen fordulat következett be, napon belül az euróval szemben 4 egységnyi erősödést is mutatott a hazai fizetőeszköz, este azonban ismét megütötték, miután Trump újabb vámokkal fenyegette meg Kínát. A magyar gazdaság kilátásai is terítékre kerülnek a Portfolio következő befektetői klubján, ahol neves közgazdászok vitatják meg az aktuális világgazdasági fejleményeket, gazdaságpolitikai döntéseket, monetáris politikai irányokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×