A műsorvezető a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentését firtató kérdésre felelve, miszerint Orbán Viktor miniszterelnököt jobban érdekli az orosz olaj, mint az ukrán vér, Hidvéghi Balázs azzal felelt, hogy ez leegyszerűsítése a dolgoknak.
"Megértem az ukrán elnök igyekezetét, hogy minél több szereplőt, minél több országot és szervezetet próbál belevonni a konfliktusba, de a valóság talaján kell maradnunk, nekünk az elsődleges felelősségünk a magyarokért van" - mondta az EP-képviselő.
"A magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős és nem más országokért, és ez igaz más európai kormányokra is, amelyek a saját népüket képviselik. Ha segíteni akarunk Ukrajnának, és csökkenteni akarjuk függőségünket az orosz energiától, akkor fenn kell tartanunk gazdasági erőnket és meg kell tudnunk védeni saját állampolgárainkat is. Nem követhetünk el gazdasági öngyilkosságot és nem tehetjük vállalkozások és emberek millióit munkanélkülivé rosszul átgondolt és elhamarkodottan kitalált szankciók miatt" - hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.
Kovács Zoltán: az embargó "nem politikai ízlés vagy szándékok kérdése"
Az olajszállítási alternatívák hiánya miatt az olajembargó nem politikai ízlés vagy politikai szándékok kérdése, hiszen nem veszíthetjük szem elől az ország energiabiztonságát - ezt már Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár mondta szerdán a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva.
Az államtitkár, a BBC rádiójának kedden adott interjújára utalva hangsúlyozta, hogy az orosz olajembargó ügyében hozott döntést "a józan ész és az európai összetartás" győzelmeként fogják fel.
Kovács Zoltán elmondta, hogy Magyarország álláspontjának nincs köze a Budapest és Moszkva közti "pragmatikus, üzleti kapcsolatokhoz", amelyeket az elmúlt években, évtizedben kiépítettek. Mint mondta, az embargó "nem politikai ízlés vagy szándékok kérdése", Magyarországnak ugyanis hozzávetőlegesen négy vagy öt évre volna szüksége, hogy megfelelő technológiai alternatívát építsen ki ahhoz, hogy teljes mértékben függetlenné váljon az orosz energia-szállítástól. "Ez technológiai probléma, amivel meg kell küzdenünk: időbe telik és rengeteg beruházásra van szükség ahhoz, hogy olyan megfelelő távvezeték-infrastruktúrát építsünk ki, amely biztosítani tudja a kellő energiaszállítási teljesítményt" - tette hozzá.
Az államtitkár ismét kiemelte, hogy azon szárazföldi országok, amelyeknek nincs tengerkapcsolatuk, jóval korlátozottabb lehetőségekkel rendelkeznek az energiaimport terén; felhívta a figyelmet arra, hogy e földrajzi adottságok miatt Magyarországhoz hasonlóan több európai ország is kiszolgáltatott az orosz kőolajszállításnak, köztük Szlovákia, Csehország, de még Ausztria is.
A műsorvezető többször is rákérdezett a magyar kormány álláspontjára az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban, mire Kovács Zoltán elmondta: a magyar vélemény "igen világos: szeretnénk mind az agresszort, Oroszországot, mind Ukrajnát az azonnali fegyverletétel és béke felé terelni".
"Mondanom sem kell, szomszédos ország vagyunk (...), így a háború fokozódása nemcsak Magyarország érdekeivel ellentétes, de az európai érdekekkel is" - fogalmazott. Hozzátette, nem tiszte nyilatkozni az amerikai és az orosz katonai tervekről, de azt bizton állíthatja, hogy Magyarország "határozottan kiáll a közös NATO-álláspont mellett" és "amilyen hamar csak lehet, véget kell vetni" a háborúnak.
Miután a műsorvezető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök "erős kapcsolatára" és annak befolyására kérdezett rá, az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök diplomáciai tekintetben nem "erősebb" egyik nyugat-európai vezetőnél sem. Kovács Zoltán szerint "nem csak Magyarország méreténél, hanem a (nemzetközi) biztonsági és katonai ügyekből kivett részénél fogva" sem várható el Orbán Viktortól, hogy nagyobb nyomást helyezzen Putyinra, mint bármely másik nyugat-európai ország vezetője.