Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter panelbeszélgetésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 23-án, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Vita a nyugdíjkorhatárról a német kormányban

Egyetlen kormány sem úszta meg az elmúlt években az ezzel kapcsolatos vitát. A megélhetéssel kapcsolatos nehézségek növekedése miatt most ismét az vetődött fel, hogy az hogy az emberek a törvény szerint is hetvenéves korukig dolgozhassanak. A munkaügyi miniszter ezt kerek-perec elutasította, de nem mindenki van ezen a véleményen.

Neves gazdasági szakértők vetették el, hogy ismét napirendre kellene tűzni a nyugdíjkorhatár emelését. Szószólójuk, Gunther Schnabl lipcsei gazdaságkutató a hivatalos korhatár hetven évre történő emelését indítványozta.

Az érvényben lévő rendelet szerint Németországban fokozatosan emelik a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt, 2029-ig 67 évre.

Hubertus Heil munkaügyi miniszter a 70 éves korhatár felvetését ugyanakkor határozottan elutasította.

Ilyet csak azt tud javasolni, aki teljesen más világban él – fogalmazott a miniszter, aki elképzelhetetlennek nevezte, hogy az emberek a gyárakban, a szupermarketekben, rendőrként vagy épp ápolónőként 70 éves korukig dolgozzanak.

Heil szerint ez olyan vita, amely nem összeegyeztethető a német emberek többségének életrealitásaival.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti baloldali-liberális-zöld koalíció tavaly decemberi hivatalba lépésekor megegyezett abban, hogy törvényben rögzített nyugdíjkorhatárt nem emelik.

Yasmin Fahimi, a német szakszervezeti szövetség (DGB) elnöke ugyancsak "totális őrültségnek" nevezte a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelését.

Robert Habeck gazdasági miniszter, aki alkancellárként Olaf Scholz helyettese is - ugyanakkor minisztertársától eltérő véleményt fogalmazott meg.

A koalíciós kormányban a Zöldeket képviselő miniszter azt hangoztatta, hogy rugalmas nyugdíjkorhatárra lenne szükség.

Habeck szerint lehetővé kellene tenni, hogy az emberek önkéntes alapon tovább dolgozhassanak.

A miniszter arra utalt, hogy jelenleg is nagy a hiány a szakképzett munkaerőből, és ez a hiány az elkövetkező években erősödi fog.

Szavai szerint ezért lenne szükség a rugalmasan magasabb nyugdíjkorhatárra. Utalt arra, hogy szeme előtt nem egy rögzített nyugdíjkorhatár, hanem

egyfajta nyugdíjba lépést lehetővé tévő ajtó lebeg.

Ha az emberek rugalmasan tovább dolgozhatnának, az dupla nyereség lenne. Mi pedig szembe tudnánk szállni a szakemberhiánnyal – fogalmazott a miniszter.

Aki akarja, az tudását, ismereteit, tapasztalatait tovább tudná hasznosítani. Ebből pedig az üzemek és a társadalom is profitálhat – jelentette ki.

A legfrissebb felmérések szerint

Németországban jelentősen növekedett azoknak a száma, akik nyugdíjasként is tovább dolgoznak.

Az elmúlt évben számuk elérte az 1,05 milliót, köztük jelentős számban 67 évesek vagy idősebbek. 2018-ban ez a szám 968 ezer volt.

Az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban az a szám jóval magasabb volt, mint Németország nyugati felében.

Címlapról ajánljuk
A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

Július végén várhatóan gyenge lesz majd a széljárás, így sokkal inkább előtérbe kerülhet a taktika a Balaton-kerülő vitorlásversenyen – mondta az InfoRádióban a magyar szövetség elnöke. Gellér László szerint ilyen körülmények között több izgalomra lehet számítani, mert egy nagyon szeles versenyen vélhetően nem nagyon tudnák megnehezíteni a többiek a legutóbbi négy Kékszalagot megnyerő Fifty-Fifty dolgát.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×