eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Európai parlamenti képviselők tapsolnak, miután Maia Sandu moldovai elnök beszédet mondott Moldova és az Európai Unió közötti társulási megállapodásról tartott vitán az Európai Parlament ülésén Brüsszelben 2022. május 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

EP: kövessék intézkedések a jogállamisági jelentést

Az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás sajnálja, hogy a jelentés nem rögzíti egyértelműen "a jogállamiság terén bekövetkezett szándékos visszalépést" Lengyelországban és Magyarországon. A Fidesz szerint a szöveget Soros-féle civil szervezetek mondták tollba.

Az Európai Parlament (EP) képviselői csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem terjesztette ki jogállamisági vizsgálatát az uniós értékek teljes körére, és így számos problémával nem foglalkozott - derült ki az EP plenáris ülésén az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéséről elfogadott állásfoglalásból.

A 429 támogató szavazattal, 131 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az uniós jogállamiság helyzetéről szóló bizottsági értékelés hasznos, de különbséget kellene tennie az uniós értékek rendszerszintű és egyedi megsértése között, továbbá mélyrehatóbb, átláthatóbb értékelést kellene tartalmaznia.

A képviselők véleménye szerint az Európai Bizottságnak a jelentést a tagállamokban fennálló helyzet dokumentálása helyett elemző és előíró jellegű eszközként kellene alkalmaznia, és az általános tendenciákat kellene feltárnia, beleértve az esetleges rendszerszintű sérülékenységeket is. Ennek hiányában a jelentés nem rögzíti egyértelműen "a jogállamiság terén bekövetkezett szándékos visszalépést" Lengyelországban és Magyarországon, és számos tagállamban nem tárja fel a jogállamiság terén fennálló hiányosságokat - írták.

A képviselők üdvözölték, hogy a 2022-es jelentés már országonkénti ajánlásokat is tartalmazni fog,

javaslatuk szerint azonban közvetlenül össze kell kapcsolni a jogállamisági jelentést és a korrekciós intézkedések használatát.

Az EP az uniós értékek védelmére szolgáló állandó, átfogó mechanizmusról szóló tárgyalások megkezdésére szólított fel, emellett egy jogállamisági mutató bevezetését is javasolta, amelyet független szakemberek készítenének el az egyes tagállamok teljesítményének számalapú értékelése alapján.

Az EP-képviselők egy európai civil társadalmi térre vonatkozó mutató létrehozását is felvetették. Ez azt mutatná, hogy az egyes tagállamokban milyen akadályokkal szembesülnek a civil szervezetek és az egyének.

Fidesz: Soros György

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának közleményében Gál Kinga és Hidvéghi Balázs arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését értékelő európai parlamenti szöveget "a Soros-féle civil szervezetek mondták tollba". Így - mint írták - nem meglepő, hogy a két ország elleni politikai támadásokat tartalmaz.

"A képviselőcsoport elutasítja, hogy Brüsszel ismét visszaél a jogállamiság fogalmával, amikor erre hivatkozva ideológiai támadásokat intéz Magyarország és Lengyelország ellen" - fogalmaztak.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke aláhúzta: az éves jogállamisági jelentésében az uniós bizottság valójában a saját ideológiai elvárásait kéri számon a demokratikusan megválasztott kormányokon. Az Európai Parlament lelkesen asszisztál ehhez, és mindenféle szankciókat követel, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra a migrációval és a gyermekvédelemmel kapcsolatban - emelte ki.

Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott: "az EP szövege kapcsán kilóg a lóláb". Szavai szerint a jelentés nem is titkolja, hogy a jelentésben foglalt hazugságok a Soros-féle szervezetektől származnak. Mindez nem más, mint az ideológiai nyomásgyakorlás egy újabb példája azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek határozottan kiállnak a hagyományos értékek mellett - húzta alá az EP-képviselő.

Nyitóképünkön Európai parlamenti képviselők tapsolnak, miután Maia Sandu moldovai elnök beszédet mondott Moldova és az Európai Unió közötti társulási megállapodásról tartott vitán az Európai Parlament ülésén Brüsszelben 2022. május 18-án.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×